�DV�Z�LLEK A HONLAPOMON

PARONAI ANDR�S

EISENHOWER �S DULLES KETT�S POLITIK�JA

1957 – 1961

Hidegh�bor� amerikai szemmel - c�m� szemin�riumra

Eisenhower korm�nyz�sa:

Az 1952-es v�laszt�sokon a demokrat�k a n�pszer� Adlai Stevensont jel�lt�k. � azonban egyszer sem tudott gy�zni; veres�get szenvedett 1952-ben �s 1956-ban is. Mind a k�tszer legy�zte �t Dwight David Eisenhower t�bornok, akit az egyszer� emberek nagy r�sze csak Ike n�ven emlegetett.

Eisenhower nagy hangs�lyt helyezett az orsz�g v�delmi k�pess�g�nek fenntart�s�ra, de egy�ttal a b�ke meg�rz�s�re is. M�sodik eln�ks�ge alatt indult el, kezd�d�tt meg az enyh�l�s folyamata. [1]

A Dulles-fiv�rek:

Az 1953-as eln�kv�laszt�s ut�n, az elm�rgesed� hidegh�bor�s l�gk�rben a k�l�gyi ter�let a Dulles-fiv�rek kez�be ker�lt.

John Foster k�l�gyminiszter volt, Allen pedig a CIA igazgat�ja. A Dulles-fiv�rek ir�ny�t�sa alatt Amerik�nak egyetlen k�lpolitikai priorit�sa volt: a kommunizmus visszaszor�t�sa.

A CIA Nyugat-Eur�p�ban is kifejlesztette antikommunista tev�kenys�g�t, amely d�nt�en v�laszt�sok manipul�l�s�ra �sszpontosult.

Eisenhower a hidegh�bor�s viszonyok k�z�tt a stabilit�st �s az �nm�rs�kletet tartotta szem el�tt. A b�k�t fontosabbnak tekintette, mint a szabads�got, amelynek vil�gm�ret� kiv�v�s��rt nem kevesen akartak akkoriban h�bor�t. Eisenhower �rdeme, hogy korl�tok k�z�tt tartotta a Dulles-fiv�rek t�rekv�seit, lez�rta a koreai h�bor�t, s k�v�l tartotta az Egyes�lt �llamokat a fegyveres konfliktusokon. 1956-ban meg�ll�totta a brit-francia-izraeli inv�zi�t Egyiptom ellen – Szuezi-v�ls�g. [2]

Az Eisenhower - Dulles doktr�na:

1957. janu�r. 5-�n, alighogy az utols� angol katona elhagyta Egyiptomot, meghirdett�k az Eisenhower – Dulles doktr�n�t, amely az �gynevezett „Vacuum-elm�leten” alapult.

Ez az �r �ll�t�lag akkor keletkezett, amikor Anglia �s Franciaorsz�g kivonult a K�zel-Keletr�l. A keleti n�pek feletti gyarmati uralom sz�ks�g�nek „elm�lete” m�lys�gesen s�rtette az arabok nemzeti �rz�seit, ami azt�n meg is hat�rozta �ll�sfoglal�sukat az Eisenhower - Dulles doktr�n�val kapcsolatosan.

A doktr�na c�lj�t, abban lehet �sszefoglalni, hogy az amerikai vezet� k�r�k fegyveres er�vel akartak harcolni a „nemzetk�zi kommunizmus �ltal ellen�rz�tt b�rmely orsz�g agresszi�ja” ellen.

A Kongresszus az idegen �llamok �gyeibe val� beavatkoz�s programja alapj�n, 1957. m�rcius. 9-�n t�rv�nyt fogadott el, amelynek �rtelm�ben az eln�k�t felhatalmazt�k, hogy a k�zel-keleti n�pek f�ggetlens�g�nek megv�d�se �r�gy�n, „seg�lyt” ny�jtson, b�rmely orsz�gnak vagy orsz�gok csoportosul�s�nak. Lesz�gezt�k, hogy „ ha az eln�k sz�ks�g�t l�tja ennek, az Egyes�lt �llamok fegyveres er�ket is felhaszn�l annak �rdek�ben, hogy seg�lyt ny�jthasson b�rmely orsz�gnak vagy orsz�gok csoportosul�s�nak, amennyiben azoknak sz�ks�g�k van r� a nemzetk�zi kommunizmus �ltal ellen�rz�tt b�rmely orsz�g fegyveres agresszi�j�val szemben”.

A tov�bbiakban ezzel �sszhangban feljogos�tott�k az eln�k�t, hogy gazdas�gi �s katonai seg�lyez�sre 200 milli� doll�rig terjed� �sszeget haszn�lhasson fel. [3]

A SZU �s a Nyugat sz�vets�geket hozott l�tre vil�gszerte �s versenyeztek az �j partnerek megnyer�s��rt, vagy legal�bb is megakad�lyozt�k a harmadik vil�g orsz�gait abban, hogy a m�sik oldalra �lljanak.

A kezdeti �vekben – 1945 ut�n – f�k�nt az amerikaiak tev�kenys�g�t jellemezte, hiszen nekik voltak hely�rs�geik �s l�gi t�maszpontjaik a nyugati f�lteken k�v�l is, �s nagyon sok orsz�g v�rt Washingtont�l gazdas�gi vagy esetleg katonai seg�ts�get.

A m�sik oldalon viszont a SZU-nak els�dlegesen arra volt sz�ks�ge, hogy �jj��p�lj�n, �gy f� k�lf�ldi �rdekelts�ge abban �llt, hogy a neki kedvez� m�don stabiliz�lja a hat�rait �s sem gazdas�gi, sem katonai hatalmi eszk�zei nem voltak arra, hogy tov�bb terjeszkedjen. A SZU a balti, �szak-finnorsz�gi �s t�vol-keleti ter�leti nyeres�gek ellen�re is t�bb�-kev�sb� sz�razf�ldi nagyhatalom maradt. Washington azonban �gy �rt�kelte a helyzetet, hogy l�p�sr�l l�p�sre megval�sult a F�ld kommunista uralom al�l val� von�s�nak terve, �s hogy ezt „meg kell f�kezni”.

1950-es NATO b�v�t�s ut�n, az USA elk�telezte mag�t „Eur�pa nagy r�sz�nek, s�t a K�zel-Kelet egyes ter�leteinek v�delm�re – a Spiztberg�kt�l a Berlini Falig, �s a m�sik oldalon T�r�korsz�g �zsiai hat�r�ig. De az amerikai terjeszked�snek ez csak a kezdete volt.

A Ri�i Paktum �s a Kanad�val k�t�tt szerz�d�s azt jelentette, hogy az eg�sz nyugati f�lteke v�delm��rt az USA v�llalja a felel�ss�get.

Az ANZUS (Csendes-�ce�ni Biztons�gi Szerz�d�s) a Csendes-�ce�n d�lnyugati t�rs�g�ben teremtett elk�telezetts�get.

1954 – SEATO (D�lkelet-�zsiai Sz�vets�g)

1955 – Bagdadi Paktum, k�s�bb CENTO – benne volt, Nagy Britannia, T�r�korsz�g, Irak, Ir�n, Pakiszt�n, USA.

A K�zel-Kelet m�s t�rs�g�ben az USA r�videsen k�l�nleges szerz�d�seket k�t�tt vagy sz�nd�kozott k�tni Izraellel, Sza�d-Ar�bi�val �s Jord�ni�val, amire az alapot vagy a szoros amerikai-zsid� kapcsolatok szolg�ltatt�k, vagy pedig az arab orsz�goknak amerikai seg�ts�get k�n�l�, 1957-es Eisenhower – Dulles doktr�na.

1970 elej�n:

„az Egyes�lt �llamok 30 orsz�gban, t�bb mint egymilli� katon�t �llom�soztatott, n�gy region�lis v�delmi sz�vets�g tagja, egy �t�diknek akt�v r�sztvev�je, k�lcs�n�s v�delmi szerz�d�st k�t�tt 42 �llammal, 53 nemzetk�zi szervezetnek volt a tagja �s az eg�sz F�ld�n, csaknem 100 orsz�gnak ny�jtott katonai vagy gazdas�gi seg�ts�get.” [4]

Az enyh�l�s id�szak�nak kezdete:

1957. febru�r. 19-e: Hrucsov az SZKP f�titk�r�nak interj�ja a New York Herald Tribune sz�m�ra: „a szovjet csapatokat Eur�pa �ssze olyan orsz�g�b�l ahol most �llom�soznak, visszavonn�k a Szovjetuni� ter�let�re”. Egyidej�leg a nyugat-eur�pai orsz�gok is hazah�vn�k idegen orsz�gban �llom�soz� csapataikat; az USA „visszavonn� Eur�p�ban �s �zsi�ban l�v� er�it”, az „�sszes k�lf�ldi katonai b�zist” felsz�moln�k.

1957. m�rcius. 14-e: Christian Herter amerikai k�l�gyminiszterhelyettes Londonba �rkez�sekor kijelenti: az USA k�sz megtenni „az els� l�p�st” a fegyvercs�kkent�s fel�.

1957. m�rcius. 15-e: Zsukov szovjet honv�delmi miniszter szerint h�bor� eset�n a SZU f� �t�ereje a termonukle�ris arzen�l lenne. Egy �j h�bor� „k�lcs�n�sen megsemmis�ten� mindk�t oldalt”

1957. m�rcius. 18-a: szovjet leszerel�si terv az ENSZ-ben. Zorin k�l�gyminiszterhelyettes a fegyveres er�k l�gi �s f�ldi ellen�rz�s�t javasolja. A szovjet ind�tv�ny szerint betiltan�k az atomfegyvereket. Stassen amerikai ENSZ-k�pvisel�, Eisenhower leszerel�si tan�csad�ja egyet�rtett azzal, a szovjet javaslattal, hogy az amerikai �s a szovjet er�ket 2, 5 milli�, a francia �s a brit er�ket, pedig 750 ezer f�re cs�kkents�k. Stassen szerint a katonai tervek cser�je �s a l�p�sr�l-l�p�sre t�rt�n� fegyvercs�kkent�s 9 h�napon bel�l eredm�ny�hez vezethet a leszerel�sben.

1957. �prilis. 12-e: Stassen, az ENSZ Leszerel�si Albizotts�g�nak, amerikai k�pvisel�j�nek leszerel�si javaslata: 1958-t�l kezd�d�en b�k�s felhaszn�l�sra ir�ny�ts�k �t a vil�g hasad�anyag-k�szlet�t, �s �ll�tsanak fel egy nemzetk�zi nukle�ris fel�gyeleti szervet.

1957. �prilis. 30-a: A SZU beny�jtja a „nyitott �gbolt” terv szovjet v�ltozat�t, amely az USA, a SZU, Nyugat- �s Kelet-Eur�pa �s K�na szovjetek �ltal felsorolt r�szeinek l�gi megfigyel�s�t ir�nyozza el�.

1957. augusztus. 26-a: a szovjet korm�ny, hivatalosan bejelenti, hogy az elm�lt napokban sikeres kil�v�si k�s�rletet hajtott v�gre egy interkontinent�lis ballisztikus rak�t�val (ICBM – 8000 km-es hat�t�vols�g). Az USA m�g nem tudott sikeres k�s�rletet v�grehajtani. Az amerikai v�delmi miniszterhelyettes szerint a bejelent�s nem �rte meglepet�sk�nt az USA-t �s beismerte, hogy a SZU „jelent�s sikereket �rt el az ICBM ter�let�n”.

1957. augusztus. 27-e: Dulles szerint a szovjet eredm�ny nem bor�totta fel a katonai egyens�lyt az USA �s a SZU k�z�tt. [5]

Washingtont megr�zta ez az orosz el�ret�r�s �s annak a gondolata, hogy amerikai v�rosok �s amerikai bomb�z� er�k is �ldozat�ul eshetnek egy hirtelen szovjet, t�mad�snak, arra az elhat�roz�sra b�rta, hogy komoly er�forr�sokat szenteljenek interkontinent�lis ballisztikus rak�t�k fejleszt�s�re, hogy a szovjetek jav�ra billent „rak�taegyens�lyt” helyre�ll�ts�k. De az atomfegyverkez�si verseny nemcsak ezekre, a rendszerekre szor�tkozott. 1960-t�l kezdve mindk�t f�l nagy �temben fejlesztette a tengeralattj�r�kr�l kil�het� ballisztikus rak�t�k technik�j�t �s erre az id�re m�r nukle�ris fegyverek �s r�videbb hat�sugar� rak�t�k eg�sz arzen�lja �llt a rendelkez�s�kre. Ha arra k�nyszer�lnek, hogy nagy hat�t�vols�g� hidrog�nbomb�t dobjanak szovjet vagy amerikai f�ldre, az mindk�t f�lnek p�ld�tlan embervesztes�get �s k�rokat okozna.

Moszkva �s Washington teh�t bennrekedt egy Churchill �ltal k�lcs�n�s megf�leml�t�si egyens�lynak nevezett �llapotba, �s mivel nem tudt�k meg nem t�rt�ntt� tenni a t�megpuszt�t� fegyverek feltal�l�s�t, ez�rt mind t�bb p�nzt �ldoztak a nukle�ris hadvisel�s technol�gi�j�nak kifejleszt�s�re. [6]

1957. augusztus. 29-e: az ENSZ Leszerel�si Albizotts�g�nak londoni �l�s�n az USA, Kanada, Franciaorsz�g, Anglia, beny�jtja a Nyugat �tfog� terv�t a keleti-nyugati leszerel�s els� l�p�s�r�l, amely a konvencion�lis �s nukle�ris fegyverzetcs�kkent�ssel foglalkozik. Moszkva elutas�tja a javaslatot.

1957. szeptember. 18-a: Dulles amerikai k�l�gyminiszter tanulm�nya az USA biztons�gpolitik�j�r�l: a „t�meges megtorl�s” doktr�n�ja a taktikai atomfegyverek megjelen�s�vel elavultt� v�lt. Hagyom�nyos t�mad�s eset�n m�r nincs sz�ks�g a teljes �t�er� bevet�s�re, az elh�r�t�sra a mozgathat� ind�t��ll�s� taktikai atomfegyver is alkalmas lesz; ha sor ker�l egy ter�leti v�delmi rendszer ki�p�t�s�re.

Az USA az�rt adta fel a t�meges megtorl�s elv�t, mert a SZU k�pess� v�lt interkontinent�lis ballisztikus rak�t�k c�lba juttat�s�ra az USA ter�let�n.

1957. okt�ber. 5-e: a SZU bejelenti, hogy f�ldk�r�li �tra bocs�totta els� mesters�ges m�holdj�t – Szputnyik.

Jackson szen�tor szerint a szputnyik fell�v�se „megsemmis�t� csap�st m�rt a vil�g, vezet� tudom�nyos – technikai hatalm�nak tartott USA tekint�ly�re.

1957. okt�ber. 8-a: Dulles szerint a szputnyik csak propagandael�nyt biztos�tott a SZU sz�m�ra.

1957. okt�ber 19-e: az amerikai k�l�gyminiszter elmondja, hogy az USA k�zepes hat�t�vols�g� rak�t�kat (IRBM) k�v�n Eur�p�ba telep�teni. A v�delmi miniszter szerint a rak�t�kat 1959 k�zep�t�l sz�ll�tj�k Angli�nak

1957. december. 6-a: az USA sikertelen szputnyik-k�s�rletet hajt v�gre. Lyndon B. Johnson szerint a kudarc az USA t�rt�net�nek egyik legnagyobb publicit�st kapott, legmegal�z�bb kudarca.

1958. janu�r. 12-e: az amerikai eln�k bejelenti, hogy hajland� tal�lkozni, a szovjet, vezet�kkel, a keleti-nyugati probl�m�k tiszt�z�s�ra.

1958. janu�r. 31-e: az USA felbocs�tja els� mesters�ges m�holdj�t.

1958. �prilis. 11-e: a szovjet korm�ny javaslata szerint a SZU, az USA, Franciaorsz�g �s Anglia, �prilis 17-�n kezden� el a diplom�ciai t�rgyal�sokat egy, m�jusban sorra ker�l� k�l�gyminiszteri konferencia el�k�sz�t�s�re. Erre a tal�lkoz�ra sz�vesen elmenne az amerikai eln�k is.

1958. �prilis. 18-a: a SZU azzal v�dolja az USA-t, hogy nukle�ris bomb�z�k, t�bbsz�r �trep�ltek a sarki ter�letek felett a SZU hat�rai fel� – az USA k�l�gyminiszt�riuma c�folja ezt.

1958. j�lius. 1-e: Genfben kelet-nyugati szak�rt�i t�rgyal�sok kezd�dnek a nukle�ris k�s�rletek felf�ggeszt�s�nek lehet�s�geir�l.

1958. okt�ber. 31-e: Genfben megkezd�nek az USA – SZU – Anglia atomcsendt�rgyal�sok

1959. j�lius. 22-e: Nixon amerikai aleln�k Moszkv�ba �rkezik

1959. j�lius. 24-e: telev�zi�s vita Nixon �s Hrucsov k�z�tt – b�k�s egym�s mellett �l�s

1959. szeptember. 15-e: Hrucsov k�thetes l�togat�sra Washingtonba �rkezik – Camp David

Itt a k�l�nb�z� nemzetk�zi probl�m�kr�l t�rgyalnak:

-          a n�met k�rd�s, Berlin egyes�t�se

-          kereskedelmi szerz�d�sek az USA �s a SZU k�z�tt

-          leszerel�s, a nukle�ris arzen�l �s a t�maszpontok felsz�mol�sa

-          atomcsendegyezm�ny

1960. febru�r. 3-a: az amerikai eln�k bejelenti, hogy Amerika hajland� atomfegyvert adni, olyan orsz�goknak, amelyek az USA mellett �llnak.

1960. m�rcius. 15-e: megkezd�dnek a genfi leszerel�si t�rgyal�sok

3 l�pcs�s leszerel�si folyamat:

1. l�pcs�: a fegyveres er�k cs�kkent�se – hadsereg �s nukle�ris fegyverek

2. l�pcs�: megfelel� ellen�rz�si int�zked�sek a meglepet�sszer� t�mad�s ellen

3. l�pcs�: a fegyveres er�k tov�bbi cs�kkent�se

1960. m�rcius. 19-e. Eisenhower biztos�tja Hrucsovot, hogy az USA nem ad �t atomfegyvert nyugati sz�vets�geseinek.

1960. m�jus. 1-e: a SZU f�l�tt lel�nek egy U-2 t�pus� amerikai felder�t�g�pet �s elfogj�k pil�t�j�t Francis Gary Powers-t. Hrucsov rak�tat�mad�ssal fenyegeti azon orsz�gokat, akik �tengedt�k a l�gter�k f�l�tt az U-2-t.

Az USA biztos�tja sz�vets�geseit, hogy megv�di �ket egy esetleges, szovjet t�mad�st�l.

1960. m�jus. 16-a: a p�rizsi konferencia �sszeomlik, mert Eisenhower nem k�r bocs�natot az U-2 incidens miatt

1960. j�lius. 11-e: a szovjet l�gv�delem lel� egy RB-47-es amerikai rep�l�t, amely �ll�t�suk szerint felder�t�st v�gzett a SZU ter�let�n – az USA tagad.

1960. okt�ber. 13-a: Hrucsov �ltal�nos �s teljes leszerel�st k�vetel.

1961. janu�r. 25-e: szabadon engedik az RB-47-es leg�nys�g�t. [7]

Felhaszn�lt irodalom:

1.  20. sz�zadi egyetemes t�rt�net - III. k�tet 1945-1995

     Eur�p�n k�v�li orsz�gok

     Szerk.: Di�szegi Istv�n, Hars�nyi Iv�n, N�meth Istv�n

     Korona Kiad�, Budapest

2.  20. sz�zadi egyetemes t�rt�net – II. k�tet

     Eur�p�n k�v�li orsz�gok

     Szerk.: N�meth Istv�n

     Osiris Kiad�, Budapest 2005

3.  Az Egyes�lt �llamok t�rt�nete II.

     Ford�totta: Sikl�si Mikl�s

     Gondolat Kiad�, Budapest 1964

4.  Charles Sellers – Henry May – Neil R. McMillen: Az Egyes�lt �llamok t�rt�nete

     Maecenas K�nyvek, Budapest 1995

5.  John Lukacs: Az Egyes�lt �llamok XX. sz�zadi t�rt�nete

     Eur�pa K�nyvkiad�, Budapest 2002

6.  Borhi L�szl�: Az Egyes�lt �llamok �s a szovjet z�na (1945-1990)

     MTA T�rt�nettudom�nyi Int�zete, Budapest 1994

7.  Paul Kennedy: A nagyhatalmak t�nd�kl�se �s buk�sa

     - Gazdas�gi v�ltoz�sok �s katonai konfliktusok 1500-2000 -

     Akad�miai Kiad�, Budapest 1992