�DV�Z�LLEK A HONLAPOMON

I. Fejezet

A kr�mi h�bor� kit�r�s�nek oka, hadm�veletek, k�vetkezm�nyek

A c�rizmus az 1848-49. �vi forradalmak lever�s�ben bet�lt�tt szerepe, az eur�pai reakci� gy�zelme megn�velte I. Mikl�s (1825-1855) nemzetk�zi befoly�s�t. A c�r ezt arra akarta felhaszn�lni, hogy visszah�d�tsa t�r�korsz�gi poz�ci�it. Az egyre nagyobb v�ls�gba ker�l� jobb�gyrendszer, tov�bb� a n�vekv� bels� ellent�tek miatt is sz�ks�ge volt a c�ri Oroszorsz�gnak gy�zelemre. [1]

A kr�mi h�bor�hoz vezet� l�p�seket I. Mikl�s tette meg.

N�v�re Jelena nagyhercegn� est�ly�n, Mikl�s arra k�rte az angol k�vetet, Sir Hamilton Seymourt, hogy jutassa el Londonba k�v�ns�g�t, miszerint t�rgyalni szeretne az Oszm�n Birodalom tov�bbi sors�r�l. [2]

Mikl�s szerint az Oszm�n Birodalom: „Eur�pa beteg embere.” [3]

Az angol korm�ny e kezdem�nyez�st elutas�totta. Ekkor I. Mikl�s Konstantin�polyba k�ldte Menysikov herceget, a szult�nnak c�mzett szem�lyes lev�llel, amely az orosz k�vetel�seket tartalmazta:

1.      a jeruzs�lemi Betlehem-templom kulcsainak visszaszolg�ltat�s�t a pravoszl�v egyh�znak

2.      a pravoszl�v alattval�k azon jog�nak elismer�se, hogy az orosz uralkod�hoz fordulhassanak jogorvoslat�rt, ha a t�r�k hat�s�gok r�sz�r�l s�relem �ri �ket

Ezzel az Oszm�n Birodalomban �l�, mintegy 9 milli� pravoszl�vnak egy m�sodik uralkod�ja lett volna, akin�l bepanaszolhatt�k volna az els�t. [4]

P�ndi Lajos k�nyv�ben ezzel szemben 12 milli� pravoszl�v alattval�t jegyez meg. [5]

A szult�n az els� k�vetel�st k�nnyed�n teljes�tette, a m�sodikra vonatkoz�lag viszont tov�bbi t�rgyal�sokat javasolt P�terv�rott. Menysikov herceg ultim�tumot int�zett a szult�nhoz: 8 napon bel�l k�vetelt v�laszt (a hat�rid�t azt�n 5 nappal megtoldotta). Mivel v�laszt nem kapott, k�z�lte, haz�ja megszak�totta diplom�ciai kapcsolatait T�r�korsz�ggal, �s visszautazott P�terv�rra. I. Mikl�s 1853. j�nius. 14-�n ki�ltv�nyban tette k�zz�:

„Miut�n jogos k�vetel�seink b�k�s rendez�s�re ir�nyul� minden sz�nd�kunkat �s azzal egy�tt minden eszk�z�nket kimer�tett�k, elker�lhetetlennek l�ttuk, hogy csapatainkat a dunai fejedelems�gekbe ir�ny�tsuk, megmutatva ezzel a Port�nak, mire vezethet makacss�ga.”

Az angol k�vet Seymour szerint, I. Mikl�s h�rom dologban b�zott t�retlen�l: hadserege erej�ben, az osztr�kok �s poroszok seg�ts�g�ben �s �gye igaz�ban.

A magyar forradalom lever�se �s Ausztria megment�se v�g�rv�nyesen meggy�zte az orosz uralkod�t erej�r�l �s igaz�r�l. Ann�l is ink�bb, mivel Eur�pa rem�nytelen�l gyeng�nek l�tszott. Paszkievics t�bornagy, 1851 elej�n szomor�an �s sz�nakozva �rta a c�rnak Eur�pa �llapot�r�l:

Palmerston hozz� nem �rt� politik�ja katasztr�f�ba sodorja Angli�t; Franciaorsz�gban elker�lhetetlen a polg�rh�bor�; Sv�jcban a liberalizmus szelleme uralkodik; It�li�ban meger�s�dtek a demag�gok; N�metorsz�g m�g messze van a nyugalomt�l.

I. Mikl�s att�l tartott, hogy a tengeri hatalmak – Anglia �s Franciaorsz�g – igyekeznek majd megakad�lyozni tervei val�ra v�l�s�t. Paszkievics azonban elhitette vele, hogy csak lassan sz�nj�k r� magukat cselekv�sre, �s nem lesz idej�k meghi�s�tani a Boszporusz elfoglal�s�t.

S�lyos csal�d�st okozott viszont a forradalomt�l meg�vott „h� sz�vets�gese” viselked�se.

A porosz kir�ly, IV. Frigyes Vilmos nem akart visz�lyba keveredni Angli�val, f�lt Franciaorsz�gt�l, �s 1854 elej�n bejelentette, hogy nem fog r�szt v�llalni Oroszorsz�g �s Ausztria oldal�n a fegyveres beavatkoz�sb�l.

M�g s�lyosabb csap�st jelentett Ferenc J�zsef osztr�k cs�sz�r �ll�spontja. A B�csbe k�ld�tt Orlov gr�f, I. Mikl�s szem�lyes j� bar�tja arr�l �rtes�lt, hogy az osztr�k korm�ny nem fogja t�mogatni Oroszorsz�got, ha az csapatokat k�ld a dunai fejedelems�gekbe.

1850-ben Schwarzenberg herceg, osztr�k miniszter, miut�n az oroszok levert�k a magyar forradalmat, azt mondta: „H�l�tlans�gunkkal meg fogjuk lepni a vil�got”.

A k�t birodalom �rdekei a dunai fejedelems�gekben �tk�ztek �ssze. Ausztria att�l f�lt, hogy az orosz seregek balk�ni megjelen�se, felt�zeli a Habsburg Birodalom ter�let�n �l� szl�vokat.

1853. janu�r. 26-�n az orosz csapatok benyomultak a dunai fejedelems�gekbe.

A t�r�k�k v�ratlan ellen�ll�sa, Paszkievics f�parancsnok hat�rozatlans�ga, a 80 ezer f�s oroszellenes osztr�k hader� csapat�sszevon�sai a szerb hat�rokon azonban arra k�nyszer�ttett�k I. Mikl�st, hogy 1854 nyar�n kivonja csapatait a fejedelems�gekb�l. [6]

Ezzel szemben Niederhauser Emil Oroszorsz�g t�rt�nete c�m� munk�j�ban ezt �rja:

Az orosz csapatok 1853 j�lius�ban nyomultak be a dunai fejedelems�gekbe. Okt�berben a szult�n ultim�tumot int�zett az orosz korm�nyhoz, hogy 14 napon bel�l �r�tse ki a fejedelems�geket. Vasutak h�j�n azonban ez technikailag lehetetlen volt. Az orosz korm�ny nem t�rte, hogy neki itt parancsolgassanak. Az ultim�tumot visszautas�tott�k, �s ezzel be�llt a hadi�llapot.[7]

1853. november. 30-�n az orosz flotta Pavel Nahimov vezet�s�vel behatolt a szinopei kik�t�be �s megsemmis�tette a t�r�k hadiflott�t, ezzel pedig megsz�nt a kauk�zusi t�r�k partrasz�ll�s lehet�s�ge. [8]

A brit �s francia haj�had m�r okt�berben behaj�zott a Boszporuszra �s a Fekete-tengerre. [9]

Mikl�s 1854. febru�rj�ban, ki�ltv�nyban jelentette be, hogy be�llt a hadi�llapot a nyugati hatalmakkal. [10]

Oroszorsz�g hatalm�t a vil�g leger�sebb hadserege t�masztotta al�. 1830-ban Nagy –Britannia hadserege 140 ezer f�t sz�ml�lt, Franciaorsz�g� 259 ezret, az Osztr�k Cs�sz�rs�g� 273 ezret. Az orosz hadsereg l�tsz�ma ugyanekkor 826 ezer katona �s tiszt volt. [11]

A szult�nnal 1854. m�rcius 12-�n sz�vets�gre l�p� Anglia �s Franciaorsz�g m�rcius 27-�n hadat �zent a c�rnak. [12]

A dunai fejedelems�geket az oroszok ki�r�tett�k, oda k�s�bb osztr�k csapatok vonultak be. A balk�ni hadsz�nt�r ezzel megsz�nt.

Az oroszok f�ltek att�l, hogy a sv�dek megragadj�k az alkalmat Finnorsz�g visszaszerz�s�re. Erre a lehet�s�gre sz�m�tva, 1854 nyar�n az oroszok 200. 000 f�nyi sereget �llom�soztattak az �szak-nyugati hat�rsz�len. A brit-francia haj�had szint�n igyekezett bizonytalans�gban tartani az oroszokat. A Finn-�b�lben is bomb�ztak az angol �s francia hadihaj�k, s�t m�g a T�vol-Keleten, Kamcsatk�n Petropavlovszk er�dj�t, a Jeges-tengeren a szolovecki kolostort, a Fekete-tenger t�rs�g�ben Odessz�t. Szeptember lett mire kider�lt, hogy a f� hadm�veletek a Kr�m-f�lszigetre �sszpontosulnak. [13]

1854. szeptember. 2-�n a Kr�m-f�lszigeten brit-francia er�k sz�lltak partra lord Raglan �s Jacques Saint-Arnaud vezet�se alatt. [14]

A sz�vets�gesek Jevpatorija k�zel�ben 62 ezer embert �s 207 l�veget tettek parta. A kr�mi orosz csapatok vezet�je Alexandr Menysikovnak 35 ezer gyalogosa �s 98 l�vege volt.

Az oroszok az Alma foly� partj�n�l s�ncolt�k el magukat. [15]

Az orosz hader� 1854. szeptember. 20-�n veres�get szenvedett a sz�vets�ges csapatokt�l. [16]

Az francia f�parancsnok, Saint-Arnaud meg�llap�totta: „ A taktik�juk vagy f�lsz�z �vvel elmaradt.”

Ami enn�l is l�nyegesebb volt: az orosz gyalogs�got (legal�bbis t�lnyom� t�bbs�g�t) sima cs�v� kovapusk�kkal szerelt�k fel, m�g a sz�vets�geknek huzagolt cs�v� pusk�juk volt.

 - huzagolt cs�v� puska: a cs� bels� fel�let�be ny�jtott csavarvonalat v�snek, ami forg�sba hozza a kirep�l� l�ved�ket. Ez�ltal n� a l�t�vols�g �s a pontosabb c�lz�s. -

Alm�n�l csapott �ssze a nap�leoni h�bor� ut�n el�sz�r a francia sereggel az orosz, s ez a csata megmutatta Oroszorsz�g katonai gyenges�g�t. Menysikov Bahcsiszer�jba vonta �ssze sereg�t. [17]

A sz�vets�gesek 1854. okt�ber�ben megkezdt�k Szevasztopol ostrom�t, mely a fekete-tengeri orosz hadiflotta f� b�zisa volt.[18]

Prof. Cz�vek Istv�n k�nyve szerint az ostrom okt�ber. 10-�n kezd�d�tt el. [19]

A nyugati er�k Balaklava kik�t�j�b�l vasutat �p�tettek majdnem az ostromvonalig �s �gy megoldott�k az ut�np�tl�s sz�ll�t�s�t.

Szevasztopol v�delm�t gr�f Eduard Totleben t�bornok, egy t�z�rtiszt ir�ny�totta. Szinte az utols� pillanatban, hetek alatt �p�tette ki a v�d�s�ncokat, 2 f� er�d�tm�nnyel. Az oroszok m�szaki elmaradotts�guk miatt gyakorlatilag nem tudtak seg�ts�get ny�jtani az ostromlottaknak. Az orosz s�ks�gon nem volt vas�tvonal, amely katon�kat �s ut�np�tl�st sz�ll�tott volna. [20]

A fontos flottat�maszpont felment�s�re Menysikov el�sz�r 1854. okt�ber. 25-�n Balaklav�n�l tett k�s�rletet, �m a brit hadvezet�s hib�i ellen�re az �tk�zet orosz veres�ggel v�gz�d�tt. Raglan nem egy�rtelm� parancsa k�vetkezt�ben a k�nny�lovass�g a teljes orosz t�z�rs�g ellen ind�tott rohamot, mely s�lyos vesztes�geket okozott az angoloknak.

Menysikov m�sodik pr�b�lkoz�sa Inkermann�l november. 5-�n, m�r az orosz t�bornok sorozatos hib�i miatt fulladt kudarcba. [21]

1854. december. 2-�n az osztr�k udvar sz�vets�gi szerz�d�st k�t�tt a nyugati �llamokkal �s T�r�korsz�ggal. Az osztr�kok csak 1855. janu�r. 24-�n l�pett be a h�bor�ba.

Ausztria felfokozott �rdekl�d�se a h�bor� ir�nt magyar�zhat� egyr�szt a Dunai Fejedelems�gek ellen�rz�s�nek �haj�val, m�sr�szt, hogy kedv�ben j�rjon III. Nap�leonnak, �gy � ne t�mogassa, sz�rd kir�lys�got. III. Viktor Em�nuel �s k�l�n�sen C. Cavour mindent megtett a francia szimp�tia elnyer�s��rt, mert helyesen, azt gondolt�k, ez lehet az osztr�kok It�li�b�l t�rt�n� ki�z�s�nek fontos h�ttere. 1855. janu�rj�ban v�g�l Cavour szerz�d�st k�t�tt Franciaorsz�ggal, ennek �rtelm�ben 15 ezer f�nyi it�liai kontingens vett r�szt a hadm�veletekben, amely egy�bk�nt j�r�szt vas�t�p�t�sben jeleskedett. [22]

I. Mikl�s febru�r. 27-�n lev�ltotta Menysikovot, majd 3 nappal k�s�bb az orosz c�r v�ratlanul meghalt.

A sz�vets�gesek j�niusban k�s�rletet tettek 2 kulcsfontoss�g� er�d bev�tel�re, �m mind a Malakov elleni francia, mind a Redan elleni brit rohamok �sszeomlottak az orosz haj��gy�k t�z�ben.

Az �j c�r II. S�ndor (1855-1881) nyom�s�ra Szevasztopol v�d�i 1855. augusztus. 16-�n a Trakt�r-hegygerincn�l kit�r�st k�s�reltek meg, ami azonban kudarcba fulladt. Szeptember. 8-�n a Malakov elleni francia roham v�gre eredm�nnyel j�rt – Szevasztopol v�delme ezzel gyakorlatilag lehetetlenn� v�lt. [23]