Andris rajzol
Andris rajzol
Fejlc

DVZLLEK A HONLAPOMON

PARONAI ANDRS VAGYOK

 
Men
 
Zene
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Cikkek
Cikkek : Krmi hbor s a nmet egysg - 2.rsz

Krmi hbor s a nmet egysg - 2.rsz

  2006.12.08. 15:05


Ezzel szemben Niederhauser Emil, azt rja, hogy szeptember. 8-n mindkt erdt elfoglaltk. Az orosz csapatok kivonultak a romm ltt vrosbl, gy 349 nap utn a vros elesett. [1]

A krmi veresgre mr csak igen sovny gygyrt jelentett a trkk ellen a kaukzusi fronton elrt siker, Karsz bevtele 1855 novemberben. [2]

Pndi Lajos mvben lerja a vesztesgeket:

-         Oroszorszg: 300 ezer halott

-         Franciaorszg: 100 ezer halott

-         Anglia: 60 ezer halott [3]

 

A prizsi bke

 

Az 1856 februrjban megnyl prizsi bkekonferencia rangos nagyhatalmi tallkoz benyomst keltette, melyen Oroszorszgot A. F. Orlov, F. I. Brunnov, Franciaorszgot III. Napleon, s Walewski kpviselte, Anglia pedig Clarendont s Cowely-t deleglta. Piemont kldtte Cavour volt, osztrk rszrl pedig Buol-Schauensteint bztk meg a kpviselettel. A konferencia klnsebb vita nlkl zajlott le, Oroszorszg mindssze akkor fejtett ki nmi ellenllst, amikor Anglia bele akart szlni mg a keleti rendezs elveibe.

A bkeszerzds alrsa 1856. mrcius. 30-n kerlt sor Prizsban Anglia, Ausztria, Franciaorszg, Oroszorszg, Szardnia s Trkorszg kpviselinek megegyezse utn.

A bkeokmny fbb pontjai a kvetkezkrl rendelkeztek:

- a szvetsgesek kirtik a Krm-flszigetet, az orosz csapatok pedig elhagyjk Karsz krnykt

- Besszarbia dli rsze Moldvhoz kerl

- a nagyhatalmak kollektv vdnksget vllalnak Trkorszg terleti integritsa felett, s egyetemlegesen felelssget vllalnak a trkorszgi keresztnysg sorsrt

- a dunai hajzs (a torkolatvidken) az eddigi orosz ellenrzs helyett a nemzetkzi Duna bizottsg felgyelete al kerl

- a Fekete-tengert s partvidkt semlegestik, a partmenti llamoknak megtiltjk hadiflotta ltestst. Ez az intzkeds volt Oroszorszgra nzve a legslyosabb, mivel hossz tvon terleti integritst is veszlyeztette

- a tengerszoroskat az 1841-es szerzds rtelmben valamennyi nemzet hadiflottja eltt zrva, de a kereskedelmi hajknak szabad tjrst biztostanak

 

A trk szultn angol nyomsra 1856. februr. 18-n kiadta a Hatti-Humayun nyilatkozatot. Ebben biztostotta mind a keresztnyek, mind a mohamednok szabad vallsgyakorlatt, s ezzel jogilag egyenrangnak nyilvntotta ket.

 

A bkekts utn teht Oroszorszg helyzete a legslyosabb, de nem csekly a szvetsgesek ltal a gyzelemrt hozott anyagi s emberi ldozat. Tvolabbi kvetkezmnyeit tekintve azonban a krmi hbort tekintjk tbb vtizedre visszamenleg a legjelentsebb esemnynek, mely egy teljes politikai trendezdst indtott el, s teret engedett a nemzetllamoknak Eurpban.

Ezzel egyidejleg rirnytottk a figyelmet Oroszorszg llapotaira, katonai erejnek gyengesgre. Prizs visszahdtotta Szentptervrtl a diplomciai vezet szerepet. [4]

 

 

 

 

II. Fejezet

Poroszorszg 1849 – 1862 kztt

 

Az abszolutizmus vei (1849 – 1857)

 

1849-et kveten az abszolutizmus uralma ismt megszilrdult, de utoljra a nmet trtnelemben. jbl a politikai reakci vei kvetkeztek, a halad trekvsek elnyomsnak, a demokratk ldzsnek, a forradalmi eredmnyek felszmolsnak, a politikai gylsek s egyesletek rendrsgi betiltsnak elkesert, a nmet llamokban az elz vtizedekbl mr ismert rvei.

Az abszolutizmus pozciinak megszilrdulsa s a halad erk ellen irnyul politikai nyoms ellenre azonban a gazdasgi fejlds szmra szabad utat biztostottak a kormnyok. Intzkedseikkel a feudalizmusbl mg visszamaradt akadlyokat elhrtottk az ipar s a kereskedelem tjbl. Ezek nlkl elkpzelhetetlen lett volna az a nagyarny gazdasgi fellendls, amely az 50-es s 60-as vekben kvetkezett be. Az ipari forradalom, a kzi munkrl a gpi-gyri termelsre val ttrs ebben az idben lpett dnt stdiumba. Egyik szembetn sajtossga az volt, hogy mikzben a knnyipar is gyorsan fejldtt, a legnagyobb elretrs a nehziparban mutatkozott. A nmet gazdasgon bell a nehzipar vlt a legfontosabb ipargg, s ez a krlmny Nmetorszg egsz ksbbi gazdasgi s politikai lett befolysolja. [5]

 

Poroszorszg ipara, gazdasga

 

Abban Tokody Gyula, Niederhauser Emil s Bihari Pter is egyetrt, hogy az 50-es, 60-as vekben, a nmet llamokban az ipari termels a ktszeresre, a kereskedelmi forgalom pedig hromszorosra ntt. [6]

j ipargak keletkeztek, amelyek kzl mindenekeltt az elektrotechnika s a kmiai ipart kell megemltennk. [7]

Poroszorszgban, a gpgyrtsban s a finommechanikai cikkek termelsben az zemek gyri mreteket rtek el, munksok s alkalmazottak szma meghromszorozdott (1848-ban 19 f, 1861-ben 56 f), mikzben a szvdk tlagosan 44-45 ft, a ruhzati zemek pedig 24-25 ft alkalmaztak. 1850 s 1870 kztt a textilgazat sszgazdasgi rszesedse jelentsen visszaszorult, relatve mg mindig tbb munkst foglalkozatott (1850-ben 1,6 milli f, 1875-ben 2 milli f). A msodik helyre a fmipari zemek zrkztak fel (1850-ben 333 ezer, 1875-ben 751 ezer f), kiszortva ezzel az lelmiszeripart. [8]

A ksznbnyszat 1848-tl 1871-ig meghtszerezdtt s megkzeltette a 30 milli tonnt. Ugyanilyen tem emelkedst lthatunk a vasrc s a nyersvastermels tern is.

Az ipari fellendlst jabb s jabb tallmnyok, elterjedse gyorstotta. A vasrcek kohsts a mindinkbb kokszols kohkban trtnt, s az elavult faszenes eljrs fokozatosan kiszorult. Az acltermelsben az angol Henry Bessemer eljrsa gyzedelmeskedett, s ez ltal jelentsen javult a dstsi folyamat produktivitsa, valamint az acl minsge. [9]

 

Az els gzgpet Poroszorszgban mr 1783-ban zembe helyeztk, mg Angliban mr 1819-ben 5 ezer gzgp mkdtt, Poroszorszgban, 1840-ben csak 634 gzgp zemelt. [10]

Poroszorszgnak 1846-ban mr 1139 gzgpe volt. A gzgpek energiatermelse mellett az ipari forradalmat fknt a gazdasg ezzel egyidej, kzi zemrl gpi zemre trtn tllsa hajtotta elre. 1846-ban 2529 porosz szvdben kereken 4600 gpi s csaknem 80 ezer kzi szvszk volt zemben. 1861-ben mr csak 1900 szvdben mkdtt tbb mint 15 ezer gpi szvgp, valamint mg 28 ezer kzi is.

A gpestsi folyamattal prhuzamosan zajlott a kibontakoz koncentrci, ennek megfelelen az alkalmazottak szma, zemenknt tlagosan 2-3 szorosra emelkedett. [11]

 

A porosz mezgazdasg

 

A kapitalista termelsi mdszerek 1849 utn az addiginl gyorsabb temben hdtottak teret a mezgazdasgban is. Ez sszefggtt az 50-es vek konjuktrjval, az ipar fellendlsvel, a vrosi lakossg nvekedsvel s a krmi hbor miatt sznetelt az orosz gabona konkurencija. [12]

A nmet mezgazdasgot ebben az idben a gpek s a mtrgya nagyarny felhasznlsa, valamint a termshozamok nvekedse jellemezte. A mezgazdasgban az agrrstruktrt rint vltozsok mellett a nvnytermeszts s az llattenyszts is fejdtt. A kzpkor hromnyomsos gazdlkodsi mdszernek helybe a vetsforg lpett, amely lehetv tette a fldek folyamatos hasznlatt. Mikzben 1800-ban mg ngy paraszt ltott el egy fogyasztt, 1900-ban egy paraszt mr 4 fogyasztt szolglt ki. Az lelmezsi helyzet, a gygyts s a hignia javulsa alapveten hozzjrult a lakossg ltszmnak nvekedshez. Nmetorszg lakinak szma az 1816. vi 24,8 millirl 1871-re 40,9, 1900-ra pedig 56 millira ntt. [13]

A mezgazdasgban foglalkoztattak arnya 1870-re 50% al cskkent. Ekkor az agrrszektor 40%-kal rszesedett a nemzeti jvedelembl. Az emberek jobban tpllkoztak: 1850-ben mg vi 20kg/f alatti volt a hsfogyaszts, 1870-re 30kg/f fl emelkedett, a helyi hnsgek vgleg megszntek. [14]

A mezgazdasgi iparnak az a fejldse, amely mr a forradalom eltti vtizedekben is megfigyelhet volt, most jelentsen meggyorsult. Kedvez hatst gyakorolt a forradalom utn bevezetett agrrreform. A porosz kormny 1850. mrcius. 2-n kibocstott agrrtrvnyben a szolgltatsokat s a robotot felszmoltk pnzbeli megvlts ellenben, amelyet tbb mint 40 ven t kellett trlesztenie a parasztsgnak. Pnz helyett a rgi trvnyekhez hasonlan ezttal is lehetett flddel fizetni. A feudlis terhek megvltsa, amelyet az 50-es vekben jabb kiegszt jelleg rendeletek szablyoztak, vglegess tette a mezgazdasg fejldst. Ennek megfelelen szmos feudlis maradvny – a kis parcellkon tengd parasztok, szinte jobbgyi fggsge a junker nagybirtoktl – jellemezte az 50-es, 60-as vek porosz falvait.

A falu urai a fldbirtokosok mellett mindinkbb a gazdag parasztok, az n. Grossbauerek lettek. A mezgazdasgi proletrok szma mindentt ntt. Poroszorszgban, 1854-ben trvnyt hoztak, amely a mezgazdasgi munksok minden sztrjkszervezsi ksrlett brtnbntetssel sjtotta, egyben megtiltotta szervezkedsket is. [15]

 

Porosz vastpts

 

Poroszorszgban, 1835-ben adtk t a vast, els 6 km-es szakaszt Nrnberg s Frth kztt. A negyvenes vektl a vastpts felgyorsult. [16]

1850-ben a vasthlzat 6000 km hossz volt. [17]

Niederhauser Emil s Bihari Pter szerint 1870-ben a vast hossza megkzeltette a 20 ezer km-t. [18]

Ezzel szemben Engelmann azt rja, 1850-ben 3869 km hossz volt a porosz vasti snhlzat. Ez a szm 1860-ig 7169 km, 1870-ig, tbb mint, 11500 km-re ntt. A porosz vasutak 1850-ben 1284 szemly- s 6825 teherkocsit hasznlhattak, 1870-ben pedig mr 5552 szemly- s 76824 teherkocsijuk volt. [19]

A sugr- s hlalakzatban kiptett vonalak elssorban a gazdasgi s a politikai kzpontokat ktttk ssze. A vast katonai jelentsgt korn felismertk. A porosz s badeni vezrkar mr az 1848-49-es harcok idejn hasznltk csapat- s utnptls szlltsra. Az 1866- os s 1870-71-es hborban a katonai felvonuls s a tovbbi csapatmozgsok mr teljesen a vasti szlltsokra pltek. gy a vast nemcsak rendkvli termelerknt, hanem destruktv erknt is hatott.

Nmetorszgban a tks gyripar f nvekedsi szakaszban a vastpts a nyersvas termels egynegyedt kttte le. Az tvenes vek els felben a vasti snek s a grdlanyag gyrtsra alakult vllalkozsoknak sikerlt az angol konkurencit kiszortaniuk, ami kihatott a nehzipar, mindenekeltt a szntermels fejldsre is. A vasti kocsik s mozdonyok gyrtsa a 40-es vek kzepn, nhny ven bell szinte a legfontosabb termelsi gazatt vlt. A vastptsek gyorsan s rendkvli mrtkben megvltoztattk a vidket, vele az emberek let- s kzlekedsi szoksait, st a vrosi letet s annak vonzskrzett. A vast az utazsi lehetsgek bvtsvel hozzjrult a szocilis kiegyenltdshez.

A kzlekedst a gzhajzs is fejlesztette. [20]

 

A porosz bankok s rszvnytrsasgok

 

A rgimdi kiszemek ez a modern nagyzemm fejldse addig nem tapasztalt tevkenysgi teret nyitott meg a tke eltt, amely most rszvnytrsasgok formjban aktivizldott.

1826-tl 1850-ig 102 rszvnytrsasgot alaptottak Poroszorszgban, ezek ssztkje 683 milli mrkt tett ki. 1851-tl 1870-ig jabb 295 alapts kvette ket, ssztkjk meghaladta a 2400 milli mrkt. Az sszes rszvnytrsasgi beruhzs 70%-a jutott kizrlag a vasutakra, a maradk a bnyszatba, a kohszatba, a bankokba s a biztostkba kerlt. [21]

A legnagyobb tkebefektetseket a vastptkezsek ignyeltk. Itt 1851 s 1870 kztt 20 rszvnytrsasg jtt ltre. Hasonl koncentrcis folyamat figyelhet meg a banktke esetben is. 1848-tl 1856-ig Nmetorszgban 14 rszvnybankot alaptottak, kztk a nmet gazdasgi letben ksbb is nagy szerepet jtsz Disconto Gesellschaft-ot (1851) s a Darmstadter Bank-ot (1853). Mg nagyobb jelentssge volt a Deutsche Banknak, amelyet 21 bankintzmny sszevonsval 1870-ben hoztak ltre. [22]

 

Nmetorszg gazdasgi sszkpe s az urbanizci

 

Az iparosods nemcsak Poroszorszg tjkpt vltoztatta meg, hanem eleinte lassan, majd egyre gyorsabban talakult az orszg klnbz rszeinek gazdasgi jelentsge s politikai rangja is. A rajnai-vesztfliai iparvidk svnyi kincsei folytn, amelyeket a szzad elejn alig vettek figyelembe, jelentsgket pedig Poroszorszg s Nmetorszg vilghatalmi pozciba emelkedse tekintetben igencsak lebecsltek, a Ruhr-vidk 1850 utn Berlinnel verseng, j gazdasgi kzpontt lett. Amilyen mrtkben fejldtt iparilag a Ruhr-vidk, de a Saar-vidk, a tvoli Fels-Szilzia s a Szsz tartomny is, ugyangy cskkent a lnyegben mezgazdasgbl l porosz trzstartomnyok jelentsge s vele egytt a nagybirtokain rostokol junkerek is. [23]



[1] Font Mrta - Krausz Tams – Niederhauser Emil – Szvk Gyula: Oroszorszg trtnete

Pannnia Kiad, 2001 – 361. old.

 

[2]Weiszkr Attila – Weiszkr Balzs: Hbork lexikona

Athenaeum Kiad, 2004 – 273. old.

 

[3] Pndi Lajos: Kztes Eurpa 1763-1993

Osiris - Szzadvg, Budapest 1995 – 146. old.

[4] Czvek Istvn: Fejezetek a hossz 19. szzad trtnetbl

Bessenyei Gyrgy Knyvkiad, Nyregyhza 2005 – 221. old. – 225. old.

 

[5] Tokody Gyula – Niederhauser Emil: Nmetorszg trtnete

Akadmiai Kiad, Budapest 1972 – 179. old.

 

[6] Tokody Gyula – Niederhauser Emil: Nmetorszg trtnete

Akadmiai Kiad, Budapest 1972 – 180. old.

 

Bihari Pter: A nmetek – 2000 ve Eurpa kzepn

Mszaki Knyvkiad, Budapest 2002 – 161. old.

 

[7] Tokody Gyula – Niederhauser Emil: Nmetorszg trtnete

Akadmiai Kiad, Budapest 1972 – 180. old.

 

[8] Vadsz Sndor: 19. szzadi egyetemes trtnet 1789-1890

Korona Kiad, Budapest 2001 – 194. old.

[9]Tokody Gyula – Niederhauser Emil: Nmetorszg trtnete

Akadmiai Kiad, Budapest 1972 – 180. old.

 

[10] Vadsz Sndor: 19. szzadi egyetemes trtnet 1789-1890

Korona Kiad, Budapest 2001 – 194. old.

 

[11]Bernt Engelmann: Poroszorszg – A lehetsgek hazja

Gondolat Kiad, Budapest 1986 – 313. old.

 

[12] Tokody Gyula – Niederhauser Emil: Nmetorszg trtnete

Akadmiai Kiad, Budapest 1972 – 180. old.

 

[13] Vadsz Sndor: 19. szzadi egyetemes trtnet 1789-1890

Korona Kiad, Budapest 2001 – 194. old.

 

[14] Bihari Pter: A nmetek – 2000 ve Eurpa kzepn

Mszaki Knyvkiad, Budapest 2002 – 162. old.

 

[15] Tokody Gyula – Niederhauser Emil: Nmetorszg trtnete

Akadmiai Kiad, Budapest 1972 – 180. old.

 

[16] Vadsz Sndor: 19. szzadi egyetemes trtnet 1789-1890

Korona Kiad, Budapest 2001 – 195. old.

 

[17] Bihari Pter: A nmetek – 2000 ve Eurpa kzepn

Mszaki Knyvkiad, Budapest 2002 – 162. old.

 

[18] Bihari Pter: A nmetek – 2000 ve Eurpa kzepn

Mszaki Knyvkiad, Budapest 2002 – 162. old.

 

Tokody Gyula – Niederhauser Emil: Nmetorszg trtnete

Akadmiai Kiad, Budapest 1972 – 180. old.

 

[19] Bernt Engelmann: Poroszorszg – A lehetsgek hazja

Gondolat Kiad, Budapest 1986 – 314. old.

 

[20] Vadsz Sndor: 19. szzadi egyetemes trtnet 1789-1890

Korona Kiad, Budapest 2001 – 195. old.

 

[21] Bernt Engelmann: Poroszorszg – A lehetsgek hazja

Gondolat Kiad, Budapest 1986 – 314. old.

 

[22] Tokody Gyula – Niederhauser Emil: Nmetorszg trtnete

Akadmiai Kiad, Budapest 1972 -180. old.

 

[23] Bernt Engelmann: Poroszorszg – A lehetsgek hazja

Gondolat Kiad, Budapest 1986 – 314. old.

 

 
id
 
Naptr
2025. Jnius
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 

Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati hõszigetelését!    *****    * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...