�DV�Z�LLEK A HONLAPOMON

PARONAI ANDR�S

III. K�ROLY GAZDAS�GPOLITIK�JA

I. A  Habsburg birodalmi gazdas�gpolitika �s Magyarorsz�g:

Az 1711-t�l 1765-ig terjed� id�szak Magyarorsz�g t�rt�net�nek abba a korszak�ba tartozik, amelyet a t�rt�net�r�s a feudalizmusb�l a kapitalizmusba val� �tmenet�nek nevez.

Eur�pa nyugati orsz�gaiban megkezd�dik a t�k�s fejl�d�s. A fejl�d�s tendenci�ja minden�tt azonos volt, az egyes orsz�gokban azonban nem egyforma m�don, nem is egy id�ben �rv�nyes�lt.

A t�k�s termel�s kibontakoz�s�t t�bb t�nyez� befoly�solta:

- a termel�s �s a fogyaszt�s viszonya – ezt a viszonyt az hat�rozza meg, hogy a termel�s kinek a r�sz�re t�rt�nt, hogy mekkora volt a termelt javak felvev� piaca

- munkamegoszt�s, piac – a termel� saj�t fogyaszt�sra egyre kevesebbet, a piacra egyre t�bbet termelt

- a munkamegoszt�s lassan haladt el�re, �s csak akkor gyorsult fel, amikor a k�zm�vesipart a gy�ripar v�ltotta fel, ami az ipari forradalom hat�s�ra t�rt�nt [1]

A feudalizmusb�l a kapitalizmusba val� �tmenet idej�t 3 peri�dusra lehet oszatni:

- a v�rosgazdas�gok

- territori�lis gazdas�g

- nemzetgazdas�g

V�rosgazdas�gok: a piac ter�lete egy-egy v�rosra �s a k�rnyez� falvakra terjed ki. A termel�s az egyes k�rzetek fogyaszt�si ig�ny�hez igazodik, a termelt �ruk t�lnyom� t�bbs�ge a v�ros piac�n �t, jut el a fogyaszt�hoz.

Territori�lis gazdas�g: a piac hat�ra kit�gul, �s t�bb v�rost fel�lel� orsz�gr�szek hat�r�val esik egybe.

Nemzetgazdas�g: a piac hat�rai az �llamok vagy orsz�gok hat�raival azonosak. [2]

II. Magyarorsz�g helye a Habsburg birodalmi gazdas�gi rendszerben:

Magyarorsz�g t�k�s fejl�d�s�nek vizsg�lat�hoz 2 t�nyez�t figyelembe venni:

-         1526 �ta az orsz�g uralkod�i Habsburgok, akiknek ausztriai birodalm�hoz Magyarorsz�got t�nylegesen a re�lis uni� sz�lai k�tnek

-         Magyarorsz�g a t�r�k h�d�t�s k�vetkezt�ben t�bb r�szre szakadt, s ez az �llapot a t�r�k ki�z�se ut�n is fennmaradt. Az egyes r�szek �llamjogilag is, gazdas�gilag is k�l�n�llottak, a re�lis uni� sz�lai k�l�n-k�l�n kapcsolt�l �ket a Habsburg Birodalomhoz

E k�t t�nyez� gazdas�gilag azzal a k�vetkezm�nnyel j�rt, hogy Magyarorsz�gon csup�n a territori�lis piac alakult ki.

Ezeket, a territori�lis piacokat egy, az orsz�gn�l j�val nagyobb piac, a Habsburg Birodalom k�z�s piaca fogta �ssze. [3]

III. A Habsburg birodalmi gazdas�gpolitika kialakul�sa:

Az uralkod�i gazdas�gpolitik�b�l sz�rmaz� �rdekellent�t Magyarorsz�g �s a birodalom eg�sze, valamint egyes r�szei k�z�tt az�ta fenn�ll, ami�ta az uralkod�k birodalmi gazdas�gpolitik�t folytattak, �s ezt a politik�t Magyarorsz�gra is kiterjesztett�k.

A Habsburgoknak k�tfajta politik�juk volt: p�nz�gyi �s gazdas�gi.

A p�nz�gyi politika: c�lja az uralkod�i, vagyis az �llami j�vedelmek n�vel�se volt, a gazdas�gpolitik��: a j�vedelmek forr�sainak er�s�t�se. A p�nz�gyi politika t�bb ad�t, nagyobb v�mokat akart, a gazdas�gpolitika jobb m�d� ad�z�kat, nagyobb �ruforgalmat.

A Habsburg Birodalom gazdas�gpolitik�j�nak elvi alapjait a XVII. sz. 2. fel�ben az osztr�k kameralist�k dolgozt�k ki. [4]

�m az eszm�k nehezen �rv�nyes�ltek a gyakorlatban. F� akad�lyai a birodalom �lland� h�bor�i, a heterog�n �llamjogi �sszet�tel, a rendek ellen�ll�sa, a korm�nyszervezetben �rv�nyes�l� fiskalizmus �s b�rokratizmus jelentett�k.

A kameralist�k nemzetgazdas�gi eszm�inek gyakorlati ereje III. K�roly uralkod�sa alatt bizonyosodott be.

A birodalom egyes orsz�gaiban �s tartom�nyaiban, az 1710-es �vekben a gazdas�gi �let ir�ny�t�s�ra k�l�n korm�nyhat�s�gokat szerveztek:

- a csehorsz�gi Kommerzkollege-t 1715-ben

- a szil�ziait 1716-ban

- a bels� –ausztriai Kommerzienrat-ot 1716-ban

- az als�-ausztriai Hauptkommerzkoll-t 1718-ban

Ezek a hat�s�gok lettek a birodalmi gazdas�gpolitika orsz�gos szervei, m�g a p�nz�gyi politika tov�bbra is a kamar�k hat�sk�r�ben maradt.

A gazdas�gpolitika birodalmi k�zponti ir�ny�t�s�ra k�l�n korm�nyszervet az 1710-es �vekben m�g nem �ll�tottak fel. Ez arra mutat, hogy ekkor meg a territori�lis, nem pedig a nemzetgazdas�gi piac ir�ny�t�s�n volt a hangs�ly.

IV. Magyarorsz�g gazdas�gi jelent�s�ge a Habsburg Birodalom eg�sz�ben:

Magyarorsz�g gazdas�gi jelent�s�g�t a Habsburg Birodalom szempontj�b�l az uralkod� �s udvari tan�csosaik csak nehezen ismert�k fel. A t�r�k ellen v�vott felszabad�t� h�bor� els� szakasza m�g v�get sem �rt, amikor B�csben m�r �tfog� tervezet k�sz�lt az orsz�g �j berendez�s�re, az Einrichtungswerk. Ebben vannak ugyan gazdas�gpolitikai gondolatok is, gazdas�gi k�rd�sekkel azonban ink�bb p�nz�gyi vonatkoz�sban foglalkozik. A benne foglaltak k�z�l sok elgondol�s megval�sult, r�szben m�g a R�k�czi-szabads�gharc el�tt, de ink�bb 1711 ut�n.

Az Einrichtungswerk egyik legl�nyegesebb megval�sult javaslata a Helytart�tan�cs megszervez�se volt. A sz�kebb orsz�gban az a k�zponti korm�nyhat�s�g lett az uralkod�i gazdas�gpolitika k�pvisel�je, azt a feladatot kapta, amelynek v�grehajt�s�ra az osztr�k-cseh �r�k�s tartom�nyokban k�l�n gazdas�gi orsz�gos korm�nyszerveket �ll�tottak fel az 1710-es �vekben. [5]

A Helytart�tan�cs m�k�d�s�b�l az �llap�that� meg, hogy III. K�roly idej�ben az uralkod�i gazdas�gpolitika Magyarorsz�gon, mik�nt a birodalom m�s r�szeiben is, m�g a v�ros, - �s territori�lis gazdas�g szintj�n maradt, az eg�sz birodalmat fel�lel� nemzetgazdas�g kialak�t�s�ra, abban Magyarorsz�g hely�nek meghat�roz�s�ra nem t�rekedett. Magyarorsz�g gazdas�gi jelent�s�g�t a birodalom sz�m�ra m�g nem ismerte fel III. K�roly. [6]

V. B�ny�szat �s ipar:

A Habsburg Birodalom valamennyi tartom�nya k�z�l Szil�zia volt iparilag a leger�sebb.

Az Udvari Kamara m�r 1698-ban kameralista szemmel m�rte fel a tartom�nysz�ks�gleteit, textilipar tov�bbi fejl�d�s�t mozd�totta el� I. J�zsef 1708-ban, majd III. K�roly 1718-ban �s 1738-ban kibocs�tott v�mrendelete, amely megnehez�tette a k�lf�ldi �ruk behozatal�t �s ugyanakkor exportra �szt�nz�tt. Az 1720-as �vekben �j v�szon, -poszt�, - �s b�rgy�rt� manufakt�r�k keletkeztek (Neustadt, Brieg, Glatz, Breslau), a poszt�ipar termel�se 1720 �s 1735 k�z�tt 59 ezer v�gr�l 95700 v�gre emelkedett, a tartom�ny egy �vi exportj�nak �rt�ke az 1730-as �vek elej�n el�rte a 8 milli� tall�rt. [7]

Az osztr�k tartom�nyok ipar�nak fejleszt�s�ben az 1720-as �s 1730-as �vekben fontos szerephez jutott az 1719-ben, B�csben megalap�tott Orientalische Compagnie. Ennek a t�rsas�gnak a feladata tulajdonk�ppen az lett volna, hogy a pozsarev�ci b�k�t k�vet� kereskedelmi szerz�d�s r�v�n uralkod� helyzetet foglaljon el a balk�ni �s levantei kereskedelemben. Ez�rt a T�r�korsz�ggal val� kereskedelmre kiz�r�lagos privil�giumot kapott, s hogy ezzel �lni is tudjon, ipari v�llalkoz�sokba kezdett. A kereskedelmi rem�nyek nem teljes�ltek, ipari v�llalkoz�saival m�gis hozz�j�rult a Habsburg Birodalom fejl�d�s�hez

Az Orientalische Compagnie els� ipari l�tes�tm�nye az 1720-as �vek elej�n a trieszti haj��p�t� m�hely, valamint a n�h�ny �vig m�k�d� fiumei gyertya�nt� �s haj�k�t�lver� manufakt�r�k voltak. Val�ban jelent�s v�llalkoz�snak a linzi poszt�manufakt�ra megv�s�rl�sa (1722) �s a schwehati textilmanufakt�ra megalap�t�sa (1724) bizonyult. [8]

III. K�roly uralkod�sa alatt az Orientalische Compagnie ipari v�llalkoz�sain k�v�l is sz�p sz�mmal keletkeztek manufakt�r�k k�l�nb�z� tartom�nyokban, Szil�zia mellett els�sorban B�csben �s k�rny�k�n, valamint Csehorsz�gban, 1717-ben a holland Claude du Paquier alap�totta meg Eur�p�nak m�sodik porcel�n- �s majolikaed�ny manufakt�r�j�t B�csben. 1717-ben a genfi Francois Dunan alap�totta meg az els� tafotamanufakt�r�t. Als�-Ausztri�ban az Orientalische Compagnie, 1727-ben Hainburgban alap�tott �zemet, ami magyarorsz�gi nyersanyagot dolgozott fel a magyar piac sz�m�ra. A magyarorsz�gi doh�ny feldolgoz�s�ra alap�tott�k a hainburgi (1722) �s a st�jerorsz�gi f�rstenfeldi (1723) doh�nymanufakt�r�t, az 1730-as �vekben pedig k�t pap�rgy�rt� manufakt�ra l�tes�lt Als�-Ausztri�ban.

Csehorsz�gban ezekre, az �vtizedekre esik n�h�ny f��ri textilmanufakt�ra sz�let�se. Martinitz gr�f 1710-ben P�nic�n, Waldstein gr�f 1715-ben Horn� Litv�novban fejlett munkamegoszt�ssal dolgoz�, n�h�ny sz�z munk�st, foglalkoztat� poszt�manufakt�r�t alap�tott. [9]

M�s tartom�nyokban csak egy-k�t manufakt�ra l�tes�lt.

1720-ban, Grazban n�h�ny keresked� barhentsz�v� manufakt�r�t alap�tott, de exportra nem termelt.

Karinti�ban �s Krajn�ban a tartom�nyi rendek foglalkoztak poszt�manufakt�ra alap�t�s�val. G�rzben kamarai selyemfilat�rium m�k�d�tt.

Az osztr�k �s cseh tartom�nyok manufakt�raipara a XVIII. sz. els� fel�ben hat�rozottan fejl�d�tt. Ennek ellen�re nem besz�lhet�nk ekkor m�g a Habsburg monarchia manufakt�ra korszak�r�l. A kereskedelem �s az ipar c�ltudatos fejleszt�se csak tartom�nyi szinten alakultak Commerz-Collegiumok, iparral foglalkoz� k�zponti korm�nyszerv III. K�roly eg�sz uralkod�sa alatt nem j�tt l�tre. Az �j ipar�gak meghonos�t�sa, a c�hek elz�rk�z�s�nak lek�zd�se ter�n a korm�nyzat a manufakt�raalap�t�sok nem mindig kiel�g�t� t�mogat�sa mellett fokozottan �lt az udvari mentes�t�- �s v�dlevelek kibocs�t�s�nak hagyom�nyos eszk�z�vel.

A Hofbefreite, Niederlagsverwandte, �s a hasonl� c�hen k�v�li iparosok sor�ban 1725-ben �j jelenik meg, a Schutzverwandte kateg�ria. III. K�roly bizonyos p�nz�sszeg lefizet�se ellen�ben �vr�l �vre 4-5 ezer kont�rnak �s protest�ns vall�sa miatt c�hen k�v�l maradt k�zm�vesnek enged�lyezte az ipar�z�st, s 1733-t�l kezdve arra k�nyszer�ttette a c�heket, hogy e v�dlev�llel rendelkez� k�zm�veseket fokozatosan fogadj�k be a mesterek sor�ba. [10]

VI. Magyarorsz�g b�ny�szat�nak rekonstrukci�ja:

 A R�k�czi-szabads�gharc ter�leti �sszesz�k�l�s�vel, majd buk�s�val Magyarorsz�g b�nyavid�kei �jra Habsburg k�zre, a b�csi Udvari Kamara ir�ny�t�sa al� ker�ltek. A legs�rget�bb feladat a hollandoknak lek�t�tt r�ztermel�s biztos�t�sa volt. A hitelez�k a beszterceb�nyai �s az �jra kamarai tulajdonba vett szomolnoki r�zb�ny�szat folyamatoss�ga �rdek�ben havi 5-5 ezer forinttal j�rultak hozz� a b�nyam�vel�s k�lts�geihez. A f�kamaragr�fs�g egym�st k�vet� int�zked�sei nyom�n az �rv�lgyi r�zb�ny�k termel�se 1715-ben el�rte az �vi 2ezer m�zs�t, m�g 1734-ben el�rte a 6ezer m�zs�t. [11]Mivel egyidej�leg a szomolnoki termel�s is egyre n�tt, 1735-ben v�gre a hollandiai hitelez�ket kiel�g�tett�k, s a r�zel�r�s�t�st el�sz�r a Palaz testv�reknek, majd m�s osztr�k v�llalkoz�knak adt�k b�rbe. A r�zb�ny�szat magas termel�si szintje viszont �lland�sult, �gy biztos fedezete lett az osztr�k �r�k�s�d�si h�bor� idej�n felvett angol �s holland k�lcs�n�knek. A r�ztermel�s fejleszt�s�n�l is nagyobb s�ly� volt a selmecb�nyai ez�stb�ny�k rekonstrukci�ja. Hell M�t� Korn�l f�g�pmester tervei szerint megkezdt�k a v�lgyz�r� g�tak �s az azokkal �sszef�gg�, nagy kiterjed�s� v�zfog� �rkok �p�t�s�t, valamint er�v�zgy�jt� tavak l�tes�t�s�t, hogy azok viz�vel hajts�k a v�zemel� �s sz�ll�t� g�peket.

A K�rm�cb�nyai Kamar�nak 1734-ben volt az utols� deficites �ve, 1739-ben �vi nyeres�ge 100ezer forint f�l� emelkedett. A Selmecb�nyai Kamara Sternbach kamaragr�fs�ga idej�n havi 20ezer, majd 1735-43 k�z�tt havi 80-100ezer forint nyeres�get k�nyveltek el. [12]

A b�nyam�vel�s harmadik, orsz�gos fontoss�g� �gazata a s�b�ny�szat volt. Magyarorsz�g s�b�ny�i k�z�l az Eperjes melletti s�v�ri 1592 �ta �llt a b�csi Udvari Kamara kezel�s�ben; az Erd�lyi Fejedelems�g megszerz�se r�v�n Habsburg k�zre jutottak a m�ramarosi �s az erd�lyi s�b�ny�k is. A s�b�ny�szat a k�z�pkor �ta reg�l�jog volt, a s� forgalomba hozatal�nak ebb�l k�vetkez� monop�lium�t III. K�roly �p�tette ki. Az erd�lyi fejedelmek idej�n Magyarorsz�gra export�l� m�ramarosi �s erd�lyi k�s�b�ny�k most m�r belf�ldinek sz�m�tottak, a b�csi korm�ny felhagyott az osztr�k s� magyarorsz�gi terjeszt�s�vel, ehelyett a magyarorsz�gi �s erd�lyi s�b�ny�k rekonstrukci�j�ra, termel�s�k fokoz�s�ra ford�totta a figyelm�t.

1741. �vi 14. t�rv�nycikk alapj�n 1743-ban a b�csi Udvari Kamar�t�l �tvette a s�b�ny�k kezel�s�t a Magyar Kamara.

A szatm�ri b�ke ut�n gyorsan helyre�ll�tott�k a nagyb�nyai �s fels�b�nyai arany- �s ez�stb�ny�kat �s legal�bb az aranybev�lt�s jobb megszerz�s�vel, igyekeztek el�mozd�tani a b�ny�szatot �s az aranymos�st az erd�lyi �rchegys�gben. [13]

A magyar b�ny�szat fellend�l�s�t a XVIII. sz. els� fel�ben az �llamhatalom akt�v k�zrem�k�d�s�vel lehet magyar�zni. Ezt a fejl�d�st k�t t�nyez� t�masztja al�:

- az Udvari Kamara �s a neki k�zvetlen�l al�rendelt als�-magyarorsz�gi f�kamaragr�fs�g c�ltudatos �s k�vetkezetes szervez�munk�ja

- a kiv�l� technikusok tev�kenys�ge, akik k�l�nb�z� v�zemel� g�pek feltal�l�s�val �s �zembe helyez�s�vel megoldott�k a b�ny�k v�ztelen�t�s�nek probl�m�j�t. [14]

A hazai b�ny�szat �s koh�szatban a 18. sz.. v�g�n mindenesetre 30-50ezer f� dolgozott. A b�ny�szat felfut�s�t r�szben a termel�s szerkezet�nek �talak�t�sa, r�szben szervezeti ir�ny�t�si, tov�bb� komoly technikai �j�t�sok seg�tett�k. A b�nyam�vel�shez sz�ks�ges ismeretek k�nnyebb elsaj�t�t�s�t szolg�lta a Selmecb�ny�n 1735-ben fel�ll�tott, eredetileg k�t�ves k�pz�si idej� b�nyatisztk�pz� iskola, amelyet 1762-70 k�z�tt akad�mi�v� fejleszettek. [15]

VII. Magyarorsz�g ipara: