Andris rajzol
Andris rajzol
Fejlc

DVZLLEK A HONLAPOMON

PARONAI ANDRS VAGYOK

 
Men
 
Zene
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Cikkek
Cikkek : Ipari vllalkozk - 1.rsz

Ipari vllalkozk - 1.rsz

  2006.12.08. 15:29


PARONAI ANDRS

 

MAGYARORSZG IPARI KISVLLALKOZI A XIX. SZZAD ELS FELBEN

 

 

I. Bevezets

 

I. 1. – Eurpa s Magyarorszg a XVIII. szzad vgn s a XIX. szzad els felben

 

A tks viszonyok kialakulsa Eurpa orszgaiban, klnbz idpontokban s temben ment vgbe. A XVI. szzadban a tengerentli kereskedelem fellendlse kvetkeztben a kereskedelmi utak eltoldtak, a nyugat-eurpai orszgokban risi vagyonok halmozdtak fel, amelyek ipari tkv alakultak t. Kelet-Eurpban viszont az n. msodik jobbgysg kialakulsval a feudlis rendszer megszilrdult, a fejlds megrekedt az agrrtermelsnl, s e terleteken csak a XVIII. sz. vgn, illetleg a XIX. szzadban hdtott trt a kapitalista termels. A termelsi rend fziseltoldsa mg a XIX. szzad elejn is megmutatkozott a kapitalista trsadalmi rendszer nyugat- s a feudlis kelet-eurpai orszgok kztt. [1]

A magyarorszgi fejlds a Kelet-Eurpban megfigyelhet sajtossgok szerint ment vgbe.

A feudlis trsadalmi rend megszilrdulst elsegtette a 150 ves trk uralom, az ellene foly hbork, majd az osztrk uralkodk politikja is. A XVI.-XVII. szzad, gy nem a kapitalizmus kialakulsnak, hanem a feudalizmus tovbblsnek idszaka lett. Az ipar fejldse megrekedt a kzmipar keretei kztt, amelyet elssorban az osztrk terletek iparnak fejldse befolysolt. A manufaktra, illetleg a gyripar kialakulst a XVIII. szzad kzepn elssorban az osztrk vmpolitika gtolta. Mria Terzia 1754-ben bevezetett s tbb zben megerstett vmszablyzata kvetkeztben az osztrk iparcikkek knnyen piacot tallhattak Magyarorszgon, viszont elvgtk Magyarorszgot s a birodalmon kvli klfld mr meglv kapcsolatait is.

A kedveztlen felttelek ellenre, a XVIII. szzad kzepn – fldesri kezdemnyezssel – nhny jelents textilipari manufaktra jtt ltre.

m az 1770-es vektl csak a hazai nyersanyagot feldolgoz gyrak alaptsra nylt lehetsg. A vllalkozk nem lvezhettk az llami tmogats elnyeit – elssorban az orszg fgg helyzete miatt. Az osztrk uralkodk a magyar gyraknak hitelt nem nyjtottak, nem ltestettek szmukra vdvmot, nem kaptak lehetsget llami szlltsokra.

Az ipar fejldst bels trsadalmi krlmnyek is neheztettk. A legslyosabb problma a tkehiny volt. Hitelszervezet a XIX. szzad kzepig egytaln nem ltezett. A vllalkozknak legfeljebb a kereskedk nyjtottak uzsoraklcsnket. Msik akadlyoz tnyez a munkaerhiny volt. A mezgazdasg feudlis ktttsge miatt a falusi npessg nem szakadhatott el a fldtl, illetleg a jobbgysorstl.

A manufaktrk tulajdonosai a bels piac gyengesge kvetkeztben rtkestsi problmkkal is kzdkdtek. A jobbgyok maguk ksztettk iparcikkeiket, az elkelbb nemesek klfldrl hozattk be az rut.

A XIX. szzad elejn a napleoni hbork fellendtettk a mezgazdasgot s az ipart is. Ntt a kereskedelem, tke halmozdott fel.

1809 utn a fejlds lelassult. Az uralkod ellenezte a technikai jtsokat. Akadlyozta azt, hogy az idegen iparosok az orszgba kltzhessenek. Br az osztrk gyrtrvnyek a magyar vllalkozkra is rvnyesek voltak, ezek a tkeszegnysg kvetkeztben nem tudtak a kvetelmnyeknek megfelelni. A XIX. szzad els felben az iparz lakossg szma a krnyez orszgokhoz kpest Magyarorszgon igen alacsony volt. Egy 1840-es osztrk statisztika sszehasonlt adatai szerint, Ausztriban minden 13., Lombardiban minden 9., [2] Galciban minden 80., Magyarorszgon csupn minden 89. lakos volt iparz.

Az 1830-as vek vgtl a kereskedelmi forgalom s az ipari termels Magyarorszgon ismt megnvekedett. Ausztria az ipari termels Magyarorszgon ismt megnvekedett. Ausztria az ipari forradalom kszbn llt, ignyelte a magyarorszgi vastermels fokozst is.

1830-ban haznkban megindult a gzhajzs, 1836-tl mkdtt a pesti Hengermalom, 1846-ban megplt az els vast. Az 1839-40-es orszggylsen trvnyeket hoztak a hitelviszonyok rendezse s a gyralapts feltteleinek megknnytse rdekben.

Az 1848-as polgri forradalom utn a kapitalista fellendls Magyarorszgon is nagyobb lehetsgekhez jutott. A munkaerkrds megolddott: a jobbgyfelszabadts sorn, a mezgazdasgi rutermels kiszlesedse nvelte a piaci lehetsgeket.

m az osztrk uralkod osztlynak a forradalom utn sem volt clja a ktetlen magyar iparzs elmozdtsa, ezrt bizonyos feudlis cskevnyeket letben hagyott (pl.: bnyatrvnyt vagy a chrendszert). [3]

 

 

 

II. A magyar ipar

 

II. 1. – A magyar ipar kzpontja(i)

 

A magyarorszgi tks ipari fejlds a legjelentsebb szabad kirlyi vrosokban koncentrldott, ami arra utal, hogy a ches ktttsgek knnyebben legyzhet akadlyt jelentett, mint a fldesri eljogok.

Az els gyrak fleg azokon a teleplseken jttek ltre, amelyek egyben a legersebb vonzert gyakorl piackzpontok voltak. Kzlk is kiemelkedett Pest, amely ppen ebben a korszakban vlt gazdasgi rtelemben is az orszg fvrosv. [4]

A kelet-eurpai sajtossgoknak megfelelen a vrosi fejldst nem az ipar, hanem a kereskedelem lendtette fel. Az osztrk vmpolitika kvetkeztben iparilag fejletlen vidki vrosok nem jelentettek Pest-Buda szmra konkurencit.

A kt vros lakossga rohamosan ntt. 1777-1870 kztt Budn kt s flszeres, Pesten tizentszrs volt a nvekeds.

A kt vros kzl teht Pest fejldse gyorsabb volt.

Budn az ipar s a mezgazdasg nem vlt el teljesen egymstl, mg a jelentsebb iparosok is nagy kiterjeds szlkkel rendelkeztek. A budai ipart elnyomta a pesti konkurencia. Mezgazdasggal foglalkoz s hivatalnokok lakossga viszont j piacot biztostott a pesti iparcikkeknek. Pest iparos, keresked, napszmos – Buda hivatalnok, fldmves lakossga mr a szzad kzepn gazdasgi egysget alkotott.

Pest iparnak fejldst az 1840-es vekben klnbz intzmnyek ltrehozsa is elsegtette. Mint az orszg politikai centrumban, itt alakult meg 1842 jniusban az Iparegyeslet, 1845-ben a Gyralapt Trsasg, 1842-tl vente rendeztek ipari killtsokat. [5]

 

 

II. 2. – A kzmves- s a ches ipar

 

A XIX. szzad els felben, a tks talakuls kezdeti szakaszra jellemz mdon az ipari termels ches mhelyekben, manufaktrkban s gyrakban folyt. Az ipari fejlds Nyugat-Eurpban a kzmipar – manufaktra - gyripar vonalon haladt.

A feudlis ktttsgek megsznsvel felbomlottak a termels ches keretei. Az iparszabadsg bevezetse kt ellenttes kvetkezmnnyel jrt: elszr megntt a kzmvesek szma, ugyanakkor az ersd gyripar egyre nagyobb arnyban tette tnkre az nll mhelyeket. Az egykori statisztikai irodalom leggyakrabban az iparbl lk alacsony arnyval jellemezte a magyar ipar elmaradottsgt.

1777-ben csak minden 242. lakos foglalkozott iparral, mg 1846-ban 1 kzmvesre 51 lakos jutott. A legnyek, inasok s gyri munksok beszmtsval is legfeljebb minden 35. lakos lt iparbl.

A vrosi iparzk jelents rsze azonban knyszeren megtartotta kapcsolatt a mezgazdasggal. A szabad kirlyi vrosokban a mesterek negyedt, a mezvrosokban felt jellemezte ez a ktlakisg.

A kzmipar fontos fejlettsgei mutatjnak szmtott a mesterek s legnyek egymshoz viszonytott arnya. Szegnyes viszonyokrl rulkodik az a tny, hogy 1846-ban 10 mesterre mindssze ngy legny s inas jutott, s a mestereknek legalbb a ktharmada egyedl dolgozott mhelyben.

Magyarorszgon ches iparrl 1872-ig, a chek eltrlsig beszlhetnk. A chrendszer jogi kereteit nem a trvnyhozs, hanem kirlyi rendeletek alaktottk. Intzkedseivel az llamhatalom az rks tartomnyokban a XVIII. szzad kzeptl a chen kvli ipart tmogatta, Magyarorszgon viszont a chrendszer fenntartsra trekedtek. [6]

A chek eljogait azonban II. Jzsef ta rendeletek sora szktette. Az 1805-s s 1813-as chgyi rendeletek rszletesen szablyoztk az inasok s legnyek felvteli s tanulmnyi rendjt, vndoridejket, a mesterr vls mdjt. Megerstettk II. Jzsef rendeleteit, amely megtiltotta a vallsi alapon trtn elzrkzst.

E korszakban, klnsen az 1830-as vektl mr a vrosok „brokratikus elitt” vlt magisztrtusai sem vdelmeztk egyrtelmen a chmonopliumokat, gyakran fellptek a chbeliek „nknyvel” szemben.

Ezt a lakossg elltsnak javtsa rdekben tettk: a ches  ipar a szksgleteket ugyanis sem mennyisgi, sem minsgi tekintetben nem tudta kielgteni, radsul a konkurencia korltozsa miatt mg drgn is termelt. A chrendszer fenntartst azonban az iparzk kztti rend fenntartsa rdekben szksgesnek tartottk.

A chrendszer megreformlsnak ignye tbbszr is felmerlt a trvnyhozs szintjn is. Az 1791-es s 1828-as rendszeres bizottsgi munklatok, illetve az 1843-1844-es orszggyls trvnyjavaslatt egyarnt korainak tartottk mg a chek eltrlsre, helyette arra trekedtek, hogy a chen kvliek szmra is biztostsk mindentt az iparzs jogt.

A XIX. szzad els felben a kzmipar decentralizldott, a mezvrosi s falusi mesterek arnya nvekedett a szabad kirlyi vrosok iparosaival szemben. Mg az utbbiakban a chrendszer hanyatlsa, bomlsa figyelhet meg, az jonnan alakul mezvrosi s falusi chek a rendszer ksei virgzsrl tanskodnak. Ezek az j chek az elemi ipari szksgleteket elgtettek ki: az pt- s a ruhzati iparban tevkenykedtek, vagy a mezgazdasg szerszmignyeire alapoztk termelsket. A vidki iparzk kis ltszmuk miatt, gyakran rokonszakmkkal sszefogva n. vegyes cheket hoztak ltre. [7]

 

 

II. 2.a – A chrendszer vlsga

 

A kapitalizmus fejldse Magyarorszgon is ketts hatst vltott ki: az iparszabadsg kiterjedsvel javultak [8] az nllsods eslyei, a gyrak termelsnek nvekedsvel viszont a kzmvesek gazdasgilag tnkrementek. Tevkenysgket befolysoltk az uralkodk, illetleg a magyarorszgi kormnyszervek, a vrosok, megyk egymsnak sokszor ellentmond rendelkezsei is.

A ches ipar utols, egyben felbomlst jelent vlsgkorszaka a XIX. szzad kzepn bontakozott ki. Hrom f peridust lehet megklnbztetni:

1. – A polgri forradalom eltti szakaszban mg ersek voltak a feudlis szervezetek, de a kibontakoz kapitalizmus eri egyre nagyobb nyomst gyakoroltak a kismesterekre. A chek gy vdekeztek a konkurencia ellen, hogy szorosra zrtk soraikat az nllsulni kvn legnyek ell. Ezzel viszont a chen kvli konkurenseik szmt nveltk.

2. – A kzdelem az 1850-es vekben a polgri jogegyenlsg megteremtsvel, a chek iparkorltoz tevkenysgnek megtrsvel vgzdtt.

A cheket a hatsgok fenntartottk, de a mestereknek nem adtak mdot arra, hogy a kell szaktudssal, tkvel rendelkez legnyeket a termels korltozsra val hivatkozssal az nll iparzsbl kizrjk.

3. – Az 1860-as vtized mr a szabad iparzs korszaka volt. A sajtos magyar fejldsnek megfelelen a chek, ekkor is ltek, 1872-es vgleges eltrlskig. [9]

 

A chrendszer vlsga szmos jellemz tnettel jrt egytt. Ezek leglesebben a konkurencia kizrsra irnyul trekvsekben jelentkeztek.

A mesterek mindent elkvettek, hogy legnyeik mesterr vlst akadlyozzk. Ugyanakkor a chrendszer bomlst mutatja a kontrkod, illetve arra engedlyt nyert, remekls all felmentett sajt kezkre dolgoz legnyek nvekv szma. [10]

A mezvrosi kontrok mkdst ltalban tmogattk a chekkel szemben, a szabad kirlyi vrosokban azonban nehezebb volt legalizlni ezt a tevkenysget. A chen kvli iparzst gyakran a vrosi tancs akarata ellenre engedlyeztk a kzponti kormnyszervek. A zsid iparzket szintn nemkvnatos konkurencinak tekintettk a chek.

A tks ipari zemek ltrejttnek egyik lehetsges bzisa a ches kzmipar volt. A magyar iparfejldsben, br volt r plda, jelentktelen szerepet jtszottak a ches mhelybl kinv tks vllalkozsok. Az els gyrak szmra legfeljebb a cheken kvl rekedt legnyek munkaereje lehetett fontos. [11]

 

III. Ipari vllalkozsok a XIX. szzad els felben Magyarorszgon

 

III. 1. – 1800-1825 kztti ipari vllalkozsok Magyarorszgon


A Ferenc (I. Ferenc: 1792-1835) korabeli Magyarorszg gazdasgi letnek alakulsban – a monarchia ms orszgaihoz hasonlan – fontos szerepet tlttt be a hbors konjuktra. [12]

A francia hbork negyedszzada alatt a hadsereg ignyei Magyarorszgon is elindtottak egy szerny, ipari fejldst. Elssorban a fegyvergyrts alapjul szolgl vaskohszatban s a katonai megrendelseket teljest posztgyrtsban figyelhet meg a hbor konjuktra hatsa. A mezgazdasgi rutermels bvlse kvetkeztben gyarapod vsrler a tmegignyeket kielgt textiliparra hatott sztnzen (karton s kkfest manufaktrk).

1790- s 1815 kztt sszesen 116, tlnyomrszt j alapts ipari zem mkdsrl van tudoms Magyarorszgon. Ezek az zemek ltalban kezdetleges technikval s munkaszervezettel dolgoztak. Tbbsgk alig haladta meg egy nagyobb kzmvesmhely mrett. A fldesri birtokokon alaptott veghutk, paprmalmok, vashmorok egy rsze a jobbgyok munkjt is ignybe vette. A szakkpzett munkaer tlnyom tbbsge klfldrl jtt vagy klfldn kpeztk ki.

A hbors konjuktra veiben alaptott zemek nagy rsze nem bizonyult hossz letnek. A dekonjuktra viszonyai kzt a hszas vekben egyedl az lelmiszeripar fejldtt. A harmincas vekre a malom,- szesz,- cukoripar vlt vezet gazatt. [13]

Az ipari zemek ltalban kereskedk vagy birtokos nemesek vllalkozsaiknt keletkeztek, s a komolyabb szakrtelmet ignyl munkafolyamatok elvgzsre gyakran alkalmaztak klfldieket. [14]

 

III. 2. 1800-1825 kztti vllalkozsok:

 

- Kraff Jzsef besztercebnyai fegyverkszt mhelye. 1809 s 1814 kztt fegyvert s fzednyt szlltott a kincstrnak. Fegyveralkatrszek, ednyek s kardalkatrszek gyrtsra rendezkedett be.

- a pest-budai cipszek 1813. augusztusban 30000 pr cip s megfelel mennyisg csizma szlltst vllaltk az budai ruhabizottmnynl

- Schia Richtzeit, ungvri hadiszllt, bagariabrgyr alaptsra krt engedlyt, de a haditancs azt akarta, hogy a termels slypontjt font s talpbr gyrtsra helyezzk t, amire a cip- s csizmagyrtsnl volt szksg

- Kanitz Joachim posztgyrt manufaktrja, aki a Komrom megyei majki zemt Mauthner s Kadisch pesti nagykerekedkkel trsban ugyancsak a hadikonjuktra hatsa alatt rendezte be [15]

 

A hbors konjuktra a fogyasztsi s lvezeti cikkek iparnak fejldst kedvezen segtette el. gy a likr s szeszksztsnek nagy lendletet adott. Szmos kereskedt sztnztt ilyen jelleg vllalkozs ltrehozsra.

 

- a Sopron megyei Nagyhflnyban, az Eszterhzy birtokon Strausz Ferenc likr- s ecetgyrt zemet ltestett mg 1788-ban. 1800-ban 18 ves szerzdst kttt az uradalommal s ekkor nagyobb szabs vllalkozsba fogott. 100000 forintot fektetett az zembe. 1818-as felmrs szerint vi 30000palack likrt s 10000ak ecetet ksztett. Gyrtmnyai egy harmada belfldn, ktharmada Ausztria s Stjerorszgban kelt el.

 

A msik iparg, amelyre klnsen jtkonyan hatott a konjuktra, a textilipar volt.

- Boskovits Hirschl s fiai budai textil-nagykereskedk [16] voltak, majd kkfest zemet ltestettek. 1810-ben, amikor kivltsgot krtek zemkre, mr 42 ft foglalkoztattak. budn, Pesten, Debrecen, Aradon, Szegeden, Gyuln, Nagyvradon volt zletk [17]

 

A lakossg egy rtege jmdjnak emelkedsvel fggtt ssze, hogy az asztali ednyszksglet is nvekedett. Ennek a vetlete az iparban, hogy e korban klnbz eredet tkket fektettek be porceln- s kednykszt zemekbe.

- 1802-ben Schneller s Postbichal ppai polgrok kednykszt zemet ltestettek Ppn [18]

 

 

 

A ches zemekbl ltrejtt ipari vllalkozsok:

 

- Vogel Sebestyn asztalossegd lett mester, akikbl vllalkoz lett 1804-ben, btorokat gyrtottak



[1] Dka Klra: A pest-budai ches ipar vlsga 1840-1872

7. old.

 

[2] Dka Klra: A pest-budai ches ipar vlsga 1840-1872

11. old.

[3] Dka Klra: A pest-budai ches ipar vlsga 1840-1872

12. old.

 

[4] Magyarorszg trtnete a 19. szzadban

54. old.

[5] Dka Klra: A pest-budai ches ipar vlsga 1840-1872

12. – 13. old.

 

[6] Magyarorszg trtnete a 19. szzadban

 52 - 53. old.

[7] Magyarorszg trtnete a 19. szzadban

53. old.

[8] Dka Klra: A pest-budai ches ipar vlsga

13. old.

[9] Dka Klra: A pest-budai ches ipar vlsga

14. old.

[10] Magyarorszg trtnete a 19. szzadban

53. old.

[11] Magyarorszg trtnete a 19. szzadban

54. old.

[12] Dr. Sra Jnos: A Habsburgok s Magyarorszg 950-1918

449. old

[13] Magyarorszg trtnete a 19. szzadban

54-55. old.

[14] Millenniumi Magyar Trtnet – Magyarorszg trtnete a honfoglalstl…

354. old

[15] Mrei Gyula: Magyar iparfejlds 1790-1848

43-44-45. old

 

[16] Mrei Gyula: Magyar iparfejlds 1790-1848

69. old.

[17] Mrei Gyula: Magyar iparfejlds 1790-1848

70. old.

[18] Mrei Gyula: Magyar iparfejlds 1790-1848

74. old.

 
id
 
Naptr
2025. Jlius
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.