�DV�Z�LLEK A HONLAPOMON

A r�mai hadsereg rendje �s fel�p�t�se

A r�mai hadsereg kezdetben h�rom ezred gyalogos (milites) �s h�rom sz�zad (centuriae) lovas katon�b�l �llt. Az ezredeknek k�l�n-k�l�n m�s vez�r�k volt, a lovass�g egy k�z�s vez�r parancsainak engedelmeskedett. Ezt a polg�rok soraib�l �ll�tott sereget, amelynek f�vez�re maga a kir�ly volt, nevezt�k legi�nak, (legere=�sszeszedni, legio=�sszeszedett, �sszetoborzott).

Servius Tullius a hadsereget 17-46 �ves polg�rokb�l szervezte.
K�t, k�l�n-k�l�n 4200 gyalogost �s 1800 lovast sz�ml�l� legi�t �ll�tott fel.
A csatarendet a s�r� t�megben, egym�s m�g�tt hat sorban fel�ll�tott phalanx alkotta, melyben az els� sorban �ll� katon�k fegyverzete volt a legteljesebb. A lovass�got a phalanx k�t oldal�n �ll�tott�k fel.
A r�mai hadsereg az id�k sor�n rengeteg v�ltoz�son ment �t. Camillus nev�hez f�z�dik t�bbek k�z�tt a zsold bevezet�se. �ltal�nos jellemz�je e v�ltoz�soknak, hogy az �ri�si sereget mind kisebb �s kisebb, k�nnyebben ir�ny�that� egys�gekre bontott�k. Marius a legi�t 10, cohorsnak nevezett csapatba osztotta, melynek mindegyike 500-600 katon�t sz�ml�lt, az eg�sz legio teh�t 5000-6000 katon�b�l �llt.

Caesar a lovass�g sz�m�t n�velte meg, minden legio mell� mintegy 1000 lovast adott a seg�dcsapatokb�l, maga a sereg pedig neh�z fegyverzet� legi�kb�l �s k�nny� fegyverzet� seg�dcsapatokb�l �p�lt fel. Caesar sereg�ben, egy-egy legi�j�ban m�r 3000-4000 ember is volt.

A vez�r latin neve: dux, a tisztek� praefecti vagy ductores.
Kezdetben a kir�ly vezette a sereget, a k�zt�rsas�g idej�n a consul, kiv�teles esetben a dictator. A provinci�ban a helytart� volt a vez�r (imperator). A cs�sz�rs�g alatt a f�vez�ri tiszt a cs�sz�rt illette meg, aki legatusaival korm�nyozta a csapatokat.

A legatusok voltak az alvez�rek, a legi�k els� tisztjei. Ut�nuk k�vetkeztek a tribunusok, sz�m szerint hatan, akik kettes�vel k�t-k�t h�napig egym�st v�ltva v�gezt�k tiszti teend�iket. A rangl�tr�n a tribunusokat k�vett�k a centuriones, a sz�zadosok, sz�m szerint hatvanan, �k vezett�k a centuri�kat.

A sz�zadosok �s a k�zleg�nyek k�z�tt voltak az optiones, illetve a lovass�gn�l a decuriones.
A k�zleg�nyek sor�b�l kiemelkedtek a tessarii, aki a kis viaszt�bl�ra �rt jelszavakat kiosztott�k, tov�bb� a signiferi, k�rt�s jelad�k �s z�szl�tart�k.
A soroz�st kezdetben a Capitoliumon, k�s�bb a Mars mez�n, mi�ta pedig a polg�rjogot a sz�vets�gesek is megkapt�k, eg�sz It�li�ban orsz�gszerte tartott�k. A zsoldos sereg fel�ll�t�sa ut�n a soroz�s hely�be a toborz�s l�pett, melyet a vez�r nev�ben toborz�k (conquisitores) v�geztek.
Felment�st kaptak, akik 46. �let�v�ket m�r bet�lt�tt�k, akik a t�rv�nyes id�t m�r leszolg�lt�k, akiket magasabb tiszts�gre vagy papi szolg�latba emeltek, illetve a testi fogyat�kosok. Akik a soroz�son nem jelentek meg, megb�ntett�k, illetve eladt�k rabszolg�nak.
A k�zt�rsas�g kor�ban minden polg�r 17. �v�t�l 46 �ves kor�ig volt katonai szolg�latra k�telezhet�, de �ltal�ban el�gnek bizonyult, ha a gyalogos 16-20, a lovas legfeljebb 2 (egy-egy �vig tart� hadj�ratban r�szt vett. Marius �ta a szolg�lati �v rendesen 20 �vig tartott. A szolg�lat letelt�vel a katona emeritus lett �s elbocs�tott�k.
A kiszolg�lt katon�kat Sulla �ta katonai gyarmatokon telep�tett�k le, illetve v�gkiel�g�t�sk�nt p�nzt vagy telket kaptak.

A katon�k ruh�zata, fegyverei �s a hadi jelek

A katon�k ruh�zata r�vidujj� gyapj�ing (tunica) volt, melyet a p�nc�l alatt viseltek, tov�bb� a k�p�nyeg (sagum) tartozott hozz�, amely a vez�r r�sz�re b�borpiros hadi pal�st volt.L�bbelij�k s�r�n tekerg� sz�jak �s saru �tv�zete, amely a l�bujjakat szabadon hagyta. A nadr�got a cs�sz�rs�g kor�ban a gallokt�l vett�k �t, de csak az �szaki orsz�gokban �llom�soz� katonas�g viselte.

Fegyerzet�k szerint k�tf�le katon�k voltak: milite gravis armaturae, vagyis neh�z fegyverzet�ek, illetve milites levis armaturae, k�nny� fegyverzet�ek. A neh�z fegyverzet v�d� �s t�mad� fegyverekb�l �llt, ilyenek voltak: sisak, p�nc�l, l�bv�rt, pajzs, t�mad�sra kardot �s haj�t� fegyvereket haszn�ltak. A sisak �rcb�l k�sz�lt, b�bj�ra l�farkat vagy tollforg�t t�ztek. A sisakot csak az �tk�zet el�tt vett�k f�l, menet k�zben mell�kre akasztva viselt�k. A forg�t csak a csata el�tt t�zt�k fel. Ez is mutatja, milyen lehetett egy antik csata koreogr�fi�ja, ahol mindennek meg lehetett tal�lni a szakr�lis jelent�s�g�t.

A r�maiak legr�gibb hadijele a vexillum, vagyis a z�szl� volt. A l�gi�k hadijele az ez�stbe foglalt r�don �l� vagy �ll�, sz�rny�t sz�tterjeszt�, karmai k�zt vill�mot tart� sas volt.
A katon�knak, amire csak sz�ks�g�k volt, magukkal kellett vinni�k. Fegyvereiken k�v�l teh�t m�g mintegy 20 kg s�ly� poggy�szt cipeltek magukkal.
A poggy�sz az �lelmiszeren k�v�l a legsz�gs�gesebb holmikb�l �llt: f�z�ed�nyek, kosarak, k�telek, szekerc�k, l�ncok. Mindezeket egy csom�ban r�dra vagy l�ndzs�jukra k�t�zve, bal v�llukon vitt�k.
A napi menet ut�n, ha egy kit�z�tt helyre eljutottak, t�bort �t�ttek. A t�bor hely�t az el�re k�ld�tt centuri�k m�rt�k �s c�vekelt�k ki, jobb�ra domboldalon, nem messze v�zt�l, f�t�l, takarm�nyt�l. Az egyes csapatok hely�t kis sz�nes z�szl�kkal �s l�ndzs�kkal jel�lt�k ki �gy, hogy a bevonul� csapatok azonnal eligazodhattak. A meg�rkez� sereg, gyakran m�g miel�tt a fegyvereket letett�k volna, �rokkal �s s�nccal er�s�tette meg alt�bort, csak ezut�n �ll�tott�k fel a f�vez�r, a f�tisztek, v�g�l a leg�nys�g s�tr�t. A s�trak c�l�p�kre k�telekkel kifesz�tett sima vagy gyapja b�rb�l k�sz�lt kis kunyh�k voltak, melyeket t�len deszkas�tor v�ltott fel. A s�trakban rendszerint 10-10 katona foglalt helyet. A centuri�kt�l kezdve f�lfel� minden tisztnek k�l�n s�tra volt.

A menet
Az �ton l�v� sereget agmen-nek h�vt�k. A rendes napi menet �ltal�ban 7 �ra hosszat tartott. A s�lyos poggy�sszal megterhelt katon�k egy napi �tja k�r�lbel�l 20 km lehetett. A menetrendet a helyi k�r�lm�nyek szabt�k meg, vagy az, hogy mennyire volt t�l�k az ellens�g.
El�l mentek a felder�t�k (exploratores), akik az ellens�gr�l h�reket szereztek, a t�bor hely�t kin�zt�k. Ut�nuk k�vetkezett a lovass�gb�l �s k�nny� gyalogs�gb�l �ll� el�had, majd a der�khad. A der�khad, amennyiben nem tartottak ellens�ges t�mad�st�l, hadoszloponk�nt haladt el�re, �gy, hogy minden l�gio ut�n annak m�lh�s csapata vonult, majd egy k�nny� csapatb�l �ll� h�tv�d osztag.
 
Az �tk�zet
A sereg t�borb�l vonult ki �tk�zetre vagy menet k�zben harcolt.
A kivonul�s el�tt a vez�r auspiciumot v�geztetett, majd v�r�s z�szl�t t�ztek s�tr�ra �s trombit�val csatajelet (signum) f�vattak. A sereg csatarendbe �llt a t�bor el�tt, ilyenkor a vez�r rendszerint buzd�t� besz�det tartott, ut�n adtak jelt a t�mad�sra.
A harcot t�bbnyire a k�nny� csapatok kezdt�k sz�tsz�r�dva k�z�pen, a legi�k el�tt, a csapatok k�z�tt.
Amikor kb. 20 l�p�snyire voltak az ellens�gt�l, a legi�k folytatt�k a harcot, eleinte d�rd�kkal, majd kivont karddal, ember ember ellen. Ha a harcot f�lbe kellett hagyni, visszavonul�t f�jtak.
A lovasok a csatarend sz�rny�n foglaltak helyet vagy ny�lt sorokban k�zd�ttek, gyakran lesz�lltak lovaikr�l �s gyalog folytatt�k az �tk�zetet.
Mindent egybevetve, a lovass�gnak a r�mai hadseregben nem volt kiemelked� szerepe.
A meger�s�tett v�rosokat hirtelen t�mad�ssal vagy ha ez nem siker�lt, ostromz�rral vett�k be. A v�rost l�v�snyi t�vols�gon k�v�l �rokkal �s s�nccal vett�k k�r�l �s ki�heztet�ssel igyekeztek megad�sra b�rni. Ha ez nem siker�lt, ostrommal pr�b�lkoztak. Az ostromban legnagyobb szerepet a ostromg�pek j�tszott�k: ostroml�tr�k, falt�r�k, falbont�k, tolhat� tornyok, l�v�g�pek.
 

R�mai katon�k

A r�mai katonai t�borokat maguk a harcosok �p�tett�k. Szab�lyos n�gysz�g alakban elegyengett�k a f�ldet, majd f�lds�ncot �sva beker�tett�k. �rtornyokat is emeltek, ott helyezt�k el a f�lelmetes haj�t�g�peket. A t�bor mind a n�gy oldal�n egy-egy kaput hagytak, az egym�ssal szemben l�v� kapukhoz pedig sz�les utat �p�tettek.

Az utak olyan sz�lesek voltak, hogy a harci, de m�g az �ruval megrakott szekerek is elf�rtek egym�s mellett. A t�bor k�zep�n �ll�tott�k fel a parancsnokok s�trait. Itt volt a piac, �s k�l�n helyet jel�ltek ki az iparosok sz�m�ra, akik a katon�k felszerel�s�t jav�tott�k, fegyvereket kov�csoltak. A f�lds�ncon bel�l, a falak ment�n szigor� rendben helyezkedtek el a katon�k s�trai. Az �lelem beszerz�s�t, a fa- �s v�zhord�st mindig m�s csapat v�gezte. Az eg�sz l�gi� egyszerre �tkezett. Lefekv�sre, �rs�gre, felkel�sre k�rtsz�val adtak jelet. Mindent parancsra �s k�rtsz�val v�geztek, egyszerre �s n�m�n.

Akkor sem volt riadalom, ha el kellett hagyni a t�bort. T�borbont�sra felhangzott az elny�jtott k�rtsz�, parancsszavak pattogtak, �s mindenki tudta feladat�t. Els� k�rt jelre lebontott�k a s�trakat, el�k�sz�tettek mindent az elvonul�sra. A m�sodik, a s�rget�bb k�rtsz� jelezte, hogy k�zeledik az indul�s. Ekkor m�r feler�s�tett�k az �llatokra a neh�z csomagokat, nehezebb fegyvereket. Majd a s�ncot felgy�jtott�k, hogy az ellens�g ne tudja haszn�lni az er�d�tm�nyt. A harmadik k�rtsz�ra m�r katon�s sorban �lltak. A l�gi� fegyelmezetten �s pontosan v�grehajtotta a feladat�t, �jabb csat�ra vagy h�bor�ra indult.

Az olyan helyeken, ahol viszonylag hosszabb id�t t�lt�ttek, k�b�l �p�tett�k az er�d�tm�nyeket a katon�k. Az ilyen k�er�d�tm�nyek m�r val�di v�ros form�j� helyek voltak. Laktanyaszer� k��p�letekben �ltek, �s a t�bor ter�let�n nemcsak fegyverjav�t� m�hely, piac, magt�r, rakt�r volt, hanem t�glavet� m�hely, k�rh�z s gyakran a katon�k sz�rakoz�s�t biztos�t� k�rsz�nh�z is. Ezt amfite�trumnak nevezt�k. Egy ilyen sz�nh�z romjai m�g Budapesten, Aquincumban is megtal�lhat�k.

A kiszolg�lt katon�t veter�nnak nevezt�k. 16 �v, n�ha m�g hosszabb szolg�lat ut�n elbocs�t� levelet, diplom�t kaptak. Ezut�n letelepedtek valamelyik r�mai tartom�nyban - provinci�ban -, �s nagy tekint�ly�k volt. Sokat l�ttak, sokfel� j�rtak, �lettapasztalataikra a r�mai birodalom v�rosaiban is nagy sz�ks�g volt.

�m nem alakult ilyen k�nnyen a t�bbs�g sorsa, az egykori vit�zs�g hamar feled�sbe ment, mint a k�vetkez� t�rt�net is tan�s�tja.

Augustus cs�sz�rnak, akir�l egy h�napunk kapta a nev�t, volt egy peresked� veter�n katon�ja. A b�r�s�g el� ker�lve arra k�rte az �ppen ott l�v� cs�sz�rt, hogy v�llalja el a v�delm�t. Augustus erre valakit kijel�lt a feladat megold�s�ra a k�s�ret�b�l. Az �reg katona azonban sebeire mutatva �gy ki�ltott: Bezzeg Actiumn�l, mikor vesz�lyben forgott az �leted, cs�sz�rom, �n nem kerestem helyettest, hanem magam k�zd�ttem �rted! A cs�sz�r - elsz�gyellve mag�t - maga v�llalta a v�d� szerep�t, ha hihet�nk a f�ljegyz�snek.

R�ma h�d�t�saival a l�gi�k sz�ma is n�vekedett. A r�mai katona kem�ny, a main�l szigor�bb kik�pz�sben r�szes�lt. Mai m�rc�vel is hatalmas t�vols�gokat j�rt be, �s hihetetlen megpr�b�ltat�sokban volt r�sze. Magas hegyeken �s foly�kon, mocsarakon �s sz�k h�g�kon �t menetelt. A gyalogosan menetel� katona a saj�t fegyver�n k�v�l t�bb napi �lelm�t is az isz�kj�ban vitte. A t�borver�shez sz�ks�ges eszk�z�k mellett majdnem harminckil�nyi teher nyomta a v�ll�t.

A katon�k b�keid�ben sem pihentek. K�t�boraikat, a t�borokat �sszek�t� utakat a r�mai birodalomban �s a hat�rokon maguk �p�tett�k. A hadiutakhoz sz�ks�ges k�veket a k�zeli b�ny�kb�l �k fejtett�k, a t�gl�t is a katon�k �gett�k. A r�g�szek sz�mos olyan t�gl�t tal�ltak, amely a l�gi� sz�m�t �s nev�t �rizte meg. Amikor nem kellett harcolni, akkor a katon�k �llami k�zmunk�t v�geztek.

Az er�d�tm�nyek �s a t�borok k�z�tti utakon kisebb-nagyobb t�vols�gra egym�st�l �rtornyokat �p�tettek. Ezek f�b�l vagy k�b�l k�sz�ltek, att�l f�gg�en, hogy a k�rny�ken melyik anyag volt megtal�lhat�. A torony teteje alatt k�rbefut� erk�lyr�l felv�ltva figyelt�k �jjel-nappal a szolg�latban l�v� r�mai katon�k a vid�ket. Sz�ks�g is volt figyel� tekintet�kre, hisz a r�mai birodalom ment�n �l� n�pek sz�mtalanszor megt�madt�k a birodalom hat�rait.

Az �rtornyok s�r�s�ge att�l f�gg�tt, hogy a r�mai hat�rokon hol volt gyakori a harc a szomsz�dokkal. A Duna-kanyarban p�ld�ul f�l kilom�terenk�nt voltak ilyen burgusok (�rtornyok); az Alf�lddel hat�ros ter�leten ritk�bban, hiszen ott t�volabbra is ell�thattak a r�mai katon�k. A tornyokat �gy �p�tett�k, hogy l�tssz�k a m�sik torony, �gy az �zeneteket, jelz�seket k�nnyen �szrevehett�k. K�l�n�s postaszolg�lat, t�v�r� szolg�lat volt az �rtornyok k�z�tt. A korabeli utaz� f�st jeleket vehetett �szre, amelyek nappal, �s f�nyjeleket, amelyek �jjel adtak h�rt a hat�ron l�v� csat�k kimenetel�r�l, a k�zelg� ellens�gr�l.

A r�mai hadsereg els�sorban a sz�razf�ldi harcot kedvelte. A sz�razf�ldi hadsereg �regebb katon�i nem sz�vesen harcoltak a tengeren. A h�res actiumi csata el�tt, amit a tengeren v�vtak a r�maiak, �gy ki�ltott fel egy katona: "Imper�tor! Mi�rt becs�l�d sebhelyeimet �s kardomat kevesebbre n�h�ny hitv�ny deszk�n�l? Harcoljanak csak az egyiptomiak �s a f�n�ciaiak a tengeren, nek�nk sz�razf�ldet adj, ahol megvethetj�k l�bunkat, �s vagy meghalunk, vagy legy�zz�k ellens�geinket."

A r�maiak k�s�bb megkedvelt�k a haj�z�st, sz�mos kereskedelmi �s hadihaj� szelte a F�ldk�zi-tenger hull�mait. A hadihaj�kat a vitorl�kon k�v�l evez�s rabszolg�k hajtott�k. A haj� nagys�g�t�l f�gg�en egyt�l eg�szen �tig terjedt az egym�s f�l�tt �l� evez�s�k sora. T�volr�l hadig�pekkel l�tt�k az ellens�ges haj�t, majd megk�zel�tett�k, �s hozz�simulva, csap�h�don �t rohamoztak a r�mai tenger�szek.

Julius Caesar vezet�s�vel sok sikert �rtek el a r�mai l�gi�k. Az egyik csat�ban a kegyetlen r�mai h�d�t�k j�l felfegyverzett katon�ikkal t�madt�k az elkeseredetten v�dekez� gallokat. Caesar egy dombra vezette csapatait, s m�g el�rek�ld�tt lovass�ga fedezte, n�gy, veter�nokb�l �ll� l�gi�t helyezett el h�rom sorban. A dombr�l lefel� t�mad� r�maiak el�sz�r d�rd�kat haj�tottak az ellens�gre, majd kardot r�ntva hadakoztak. A gallok hi�ba v�dekeztek pajzsokkal, a d�rd�k �t�t�tt�k azokat, s�t nem lehetett az elg�rb�lt d�rd�kat kih�zni bel�l�k. A pajzs n�lk�l v�dtelen�l maradt gallok sorra hullottak a r�maiak csap�sai alatt. Ekkor a gallok menek�lve egy hegyre h�z�dtak. �m a r�maiak pillanatnyi sz�netet sem hagyva nekik, �zt�k, v�gt�k �ket. A csata d�lut�n egy �r�t�l estig tartott, s d�nt� r�mai gy�zelemmel �rt v�get.

K�ny�rtelenek voltak a gallokkal, a halott katon�kat kifosztott�k, s�traikat felgy�jtott�k, az elfogottakat rabszolgasz�jra f�zt�k, h�en a Livius �ltal f�ljegyzett mond�shoz : ,, Jaj a legy�z�tteknek !"

 K�peket tal�lsz a men�-K�pek-R�mai hadsereg men�pontban.