�DV�Z�LLEK A HONLAPOMON

A r�maiak nem �rtak �s mondtak sz�p mes�ket isteneikr�l, mint a g�r�g�k. �k �gy k�pzelt�k, hogy isteneik a csal�dhoz tartoznak, mint a k�zeli rokons�g. Csak k�s�bb �br�zolt�k �ket fens�gesnek, f�nyess�gesnek �s hatalmasnak, amikor m�r megh�d�tott�k a g�r�g f�ldet, �s azonos�tott�k isteneiket a g�r�g istenekkel.

A g�r�g istenek lassan behatoltak a r�mai istenek vil�g�ba, �s sok sz�z �v ut�n nagyj�b�l azonos lett a r�mai �s az OI�mposzon lak� istenek vil�ga.

Jupiter isten, az �g apja, f�nnyel �rasztotta el az embereket, a vill�mot �s a mez�gazdas�gnak oly n�lk�l�zhetetlen es�t k�ldi a f�ldre. A r�maiak Jupiter istens�ge a g�r�g Zeuszn�l szigor�bb �s hatalmasabb. Sz�khelye a R�ma legf�bb isteneinek szentelt Capitoliumon �llt. Jupiter a r�mai �llam istene is volt, ez�rt minden �llami �nnepen �ldozatot mutattak be neki, t�le v�rt�k a gy�zelmet, �s neki adtak h�l�t, ha legy�zt�k az ellens�get.

Mars isten nemcsak a h�bor� legf�bb istene volt, hanem a vet�st, a n�v�nyzetet is �vta. H�bor�ban �s b�k�ben az emberek �s a f�ld v�delm�t t�le v�rt�k. Mars isten a m�tosz szerint R�ma mondab�li alap�t� testv�rp�rj�nak, Romulusnak �s Remusnak volt az apja. Ez�rt azt gondolt�k, hogy Mars minden n�p k�z�l a r�maiakat szereti a legjobban, �s a h�bor�kban nekik juttatja a gy�zelmet. Nev�r�l a m�rcius h�napot nevezt�k el. Mars napj�n �venk�nt �nnepi k�rmenetet tartottak, �t�venk�nt pedig, a n�psz�ml�l�s ut�n rendezt�k meg a legnagyobb Mars-�nnepet, l�versenyekkel, �ldozati k�rmenetekkel �s vigass�gokkal.

Jupiter, a f�ny�raszt� isten feles�ge Juno volt, az �g istenn�je. T�le f�nylett a hold, �s borult s�t�t �jszaka az emberekre. Juno istenn� napj�t a r�maiak minden h�napban megtartott�k, hiszen az �jhold megjelen�s�t, a h�napkezd�st f�zt�k nev�hez .

A g�r�g�k nem ismert�k a r�maiakn�l nagyra becs�lt Janus istent, az
ajt�, a bolt, a kapu isten�t. Janust tartott�k a kezdetek isten�nek is, ez�rt az �v els� h�napj�t, a janu�rt r�la nevezt�k el.  Venus istenn� volt a g�r�g Aphrodit� megfelel�je. A r�maiak a sz�ps�gnek nagy jelent�s�get tulajdon�tottak. A sz�ps�g �pol�sa, a sz�mtalan
sz�p�t�szer, f�rd�, illatos ken�cs�k haszn�lata mind egyben Venus istenn� szolg�lat�t is jelentette.
Julius Caesarr�l, a hadvez�rr�l feljegyezt�k, hogy Venus nagy tisztel�je volt, s�t csal�df�j�t is a sz�ps�g istenn�j�t�l sz�rmaztatta.

Vesta istenn�t a r�maiak a t�z, a csal�d �s az �r�kk�val�s�g istenn�j�nek tartott�k. Templom�ban asszonyok nagy csoportja, a papn�k �rizt�k a l�ngot, R�ma nagys�g�nak, �r�kk�val�s�g�nak, erej�nek jelk�p�t. Vesta papn�je csak olyan n� lehetett, aki sohasem ment f�rjhez. A nagyobb �nnepeken, k�rmeneteken, felvonul�sokon k�l�nlegesen sz�p selyemf�tylakba �lt�zve, szent t�ncokat el�adva mutatt�k be tisztelet�ket Vesta istenn�nek.

A r�mai istenek az otthonok rendj�t is meghat�rozt�k. �vr�l �vre a sz�let�snap jelentette a csal�d egyik legnagyobb �nnep�t. �nneps�get tartott a csal�d akkor is, ha az ifj� m�r bet�lt�tte 16. �v�t. Gondosan �rizt�k halottaik arck�p�t is, �s hal�luk �vfordul�j�n �ldoztak eml�k�knek. �ltal�ban az �si R�m�ban nagy szerepe volt a csal�di nevel�snek, az �s�k tisztelet�nek. Ahogy az istenek k�z�tt Jupiter volt R�ma n�p�nek atyja, �gy a csal�dban is az apa hatalma volt a legnagyobb. Aj�nd�kok elhelyez�s�vel �ldozatot mutattak be a csal�di t�zhelyet �v� j� szellemeknek, a "laroknak" minden jelesebb alkalommal, p�ld�ul a csal�di �vfordul�k, esk�v�k, sz�let�snap idej�n. �ldozatot mutattak be, ha el�sz�r sz�lalt meg a gyermek, ha valaki elutazott vagy meg�rkezett a csal�db�l. A r�maiak �gy gondolt�k, hogy a halottak szellemei vel�k maradnak, tov�bb �lnek k�z�tt�k.

A r�maiak a Ludi Romanit, a capitoliumi istens�geknek rendezett �nnepet tartott�k a legnagyobb �nnep�knek. Ekkor akart�k elnyerni az istenek j�indulat�t. Ilyenkor jelk�pesen megvend�gelt�k az isteneket. Az�rt mondjuk: "jelk�pesen", mert h�t az istenek semmib�l sem ettek - hogyan is ehettek volna? Ezut�n a r�sztvev�k val�di lakom�ja k�vetkezett. Ilyenkor R�ma-szerte hossz� kecskel�b� asztalokon d�s lakom�t evett a r�mai n�p. Lev�gt�k az �kr�ket, belsej�kbe juhot tettek, majd kicsi b�r�nyt, az eg�szet bes�zt�k, �s ny�lt l�ngon megs�t�tt�k, majd kiosztott�k a zs�ros �s �zes falatokat a n�p k�z�tt. Azut�n a j�llakott, vid�m emberek a sz�nh�zi �s a cirkuszi l�tv�nyoss�goknak �r�ltek.
 
Decemberben, a mostani szilveszter t�j�n volt R�ma legvid�mabb �nnepe. Saturnus istens�g idej�ben - gondolt�k a r�maiak - az emberek m�g b�kess�gben �ltek, nem volt k�zt�k gazdag �s szeg�ny, senki nem szolg�lt m�sokat, mindenki szabad volt, nem ismert�k a rossz szok�sokat �s a kegyetlens�get. Ezekre a boldog id�kre eml�keztek Saturnus szent�ly�ben, ahol december v�g�n �ldozatot mutattak be. Aki csak tehette, ezen a napon nem maradt �hes, de j�zan sem. Nem nyitott�k ki a piacokat, a gyerekek nem mentek el tan�t�ikhoz, az emberek vend�g�l l�tt�k e napon bar�taikat. Vid�man kit�dultak az utc�ra, ahol ilyenkor nem volt k�l�nbs�g gazdag �s szeg�ny k�z�tt, egym�st �t�lelte szabad �s rabszolga.

A szaturn�li�n, mert �gy h�vt�k ezt az �nnepet, az emberek j�k akartak lenni. A j� �tel, ital, a bar�ts�g �s az �r�mszerz�s is hozz�tartozott az �nnephez. Aj�nd�kok, apr� szobrocsk�k �s agyagfigur�k cser�ltek gazd�t. Az el�kel� r�maiak ilyenkor ez�st �kszereket aj�nd�koztak egym�snak, de leggyakrabban kis kos�rban finom falatokat vittek egym�snak..

Seneca, a h�res r�mai b�lcs szerint: " ... az uraknak nemcsak egy�tt kellett �tkezni�k a rabszolg�kkal, hanem minden tiszteletben r�szes�tett�k �ket a h�zban, jogot adtak nekik a ny�lt besz�dre". Ezen a h�rom-n�gy napon elk�pzelhetetlen�l v�gak voltak a rabszolg�k is. Minden ford�tva volt a h�zban, mint m�skor, a rabszolg�kat kenegett�k illatos olajjal, �k fek�dtek a kereveteken, �ket szolg�lt�k ki, nekik is lehetett emberi m�don besz�lgetni, mulatozni, vid�man sz�rakozni. Persze csak ezen a n�h�ny t�li napon, mert k�l�nben a rabszolg�ra munk�val teli hossz� esztend� v�rt.



R�mai istenek