�DV�Z�LLEK A HONLAPOMON

Zenei fogalmak �s kifejez�sek

 

a bene placito          tetsz�s szerint

a due                   mindketten

a piacere               tetsz�s szerint

a prima vista           els� l�t�sra �nekelni, lapr�l j�tszani

abszol�t hall�s         k�pess�g, amellyel az ember eredeti magass�g�n tudja meghat�rozni a hangot

abszol�t zene           a programzene ellent�te

accelerando             gyors�tva

ad libitum              tetsz�s szerint

adagio                  lassan, igen lassan

affettuoso              �rzelmesen

affrettando             nekiiramodva, sietve

agitato                 izgatottan

air                     �nek, �ria (szvitekben �nekl�, dallamos t�tel)

akkord                  k�l�nb�z� magass�g� hangok egyidej� megsz�lal�sa (l�sd h�rmashangzat)

al fine                 v�gig

allegretto              gyorsacsk�n

allegro                 gyorsan

allemande               p�ros �tem�, lass� n�met n�pt�nc. R�gi szvitzen�ben nyit� vagy II. t�tel

alt                     s�t�t sz�nezet�, m�ly n�i hang

ambitus                 hangterjedelem

andante                 lassan, l�p�sben

andantino               lassacsk�n

animato                 lelkesen

appassionato            szenved�lyesen

atonalit�s              hangnemn�lk�lis�g

attacca                 ind�ts

ballada                 dr�mai elbesz�l�s

bariton                 k�z�pfekv�s� f�rfihang

barokk                  1600-1750-ig uralkod� zenei st�lus

basszus                 s�t�t sz�nezet�, m�ly fekv�s� f�rfihang

battuta                 �tem, �t�s

bel canto               sz�p �nek. R�gi olasz �nekl�si st�lus

ben, bene               j�l

bicinium                k�tsz�lam� �nek

blattolni               l�sd a prima vista

boler�                  lass�, h�rmas �tem� spanyol n�pt�nc

bourr�e                 �l�nk, p�ros �tem� francia t�nc. A barokk szvitzen�ben gyakori

brillante               csillog�an

brio                    lend�let

b� (b)                  m�dos�t�jel, amely az ut�na k�vetkez� hangot f�l hanggal lesz�ll�tja (cesz, desz, esz)

calando                 lassulva �s halkulva

calmato, calmo          nyugodtan

cantabile, cantando     �nekelve

cantus primus           f�dallam, amelyet k�s�r�sz�lamok vesznek k�r�l

canzone                 dal, �nek

capriccio               szesz�ly. Szabad form�ban �rt zenem�

capriccioso             szesz�lyesen

cavatina                kis terjedelm� �ri�cska

chaconne                v�ltozatok egy h�rmas �tem� dallam felett. R�gi t�ncforma

chanson                 dal

ciklus                  sorozat

clavecin                csemball�, a zongora �se, a 16-17. sz�zad k�zkedvelt billenty�s hangszere

coda                    befejez� r�sz

commodo, comodo         k�nyelmesen

con tristezza           szomor�an

concerto grosso         t�bb t�telb�l �ll�, sz�l�hangszerre vagy szolisztikus csoportra �s zenekarra �rt barokk zen�l�si forma

concitato               izgatottan

corona                  meg�ll�s

courante                h�rmas �tem� francia t�nc, a r�gi szvitek gyakori t�tele

crescendo               fokozatosan er�s�dve, n�vekv� hanger�vel

da capo                 el�lr�l

da capo al fine         (D. c. al fine) a zenem�vet el�lr�l ism�telni a v�g�t jelent� fine sz�ig

da capo �ria            a 17-18. sz�zad gyakori �riat�pusa, amelyben a k�z�pr�sz ut�n nem �rt�k le �jra az els� r�szt, hanem a D. c. al fine jelz�ssel utaltak az ism�tl�sre

dal segno               (a) jelt�l

deciso                  hat�rozottan

decrescendo             fokozatosan halkulva, cs�kken� hanger�vel

diszton�l               hamisan �nekel

divisi                  megosztva

dolce                   l�gyan, �desen, gyeng�den

dolcissimo              nagyon l�gyan

dolente                 f�jdalmasan

doloroso                f�jdalmasan

domin�ns                a klasszikus d�r-moll rendszer V. fok�ra �p�l� akkord, ut�na legt�bbnyire az alaphangnem k�vetkezik

doppio                  k�tszeres

dovce                   l�gyan

dr�mai szopr�n          kiss� s�t�t sz�nezet�, magas n�i hang

due                     kett�

duett                   k�t sz�l�hangra vagy sz�l�hangszerre �rt zenem�

durata                  id�tartam

e                       �s

echo                    visszhang

ed                      �s

eguale                  egyenletesen

ellenpont               (punctus contra punctum, Kontrapunkt) t�bb sz�lam� szerkeszt�si elv, legfejlettebb alakjai: a k�non �s a f�ga

el�j�t�k                oper�kat, operafelvon�sokat, baletteket vagy orat�riumokat bevezet� zene. M�g a nyit�ny �n�ll�, z�rt zenei form�t jelent, addig az el�j�t�k megszak�t�s n�lk�l torkollik a cselekm�nybe

energico                er�lyesen

epiz�d                  k�zj�t�k. A rond�form�kban a f�t�ma ism�tl�d�sei k�z� be�kelt, azzal ellent�tes hangz�s� zenei anyag

eroico                  h�siesen

espressivo              �rz�ssel, kifejez�ssel

euf�nia                 sz�phangz�s, j�hangz�s

fant�zia                k�tetlen, r�gt�nz�sszer� zenei forma

fermata                 korona, nyugv�pont. A vele jel�lt hang vagy sz�net �rt�k�t megny�jtja, zenei nyugv�pontot jelent

feroce                  vadul

fieramente              b�szk�n

flebile                 panaszosan

f�h�rmashangzatok       valamely hangsor I., IV. vagy V. fok�ra �p�tett h�rmashangzatok neve

forte                   hangosan, er�sen

fortepiano              er�sen, majd halkan

fortissimo              nagyon hangosan, nagyon er�sen

forzando, forzato       er�s�tve, hangs�lyosan

f�ga                    (fut�s, kerget�z�s) az ellenpont m�v�szt�nek legmagasabb rend� form�ja, amelyben a bel�p� sz�lamok egym�st ut�nozz�k (imit�lj�k). A f�sz�lam neve dux, a domin�nson l�p be a comes, �s az ellent�tet k�pviseli a contrasubjectum

funebre                 gy�szosan

fuoco                   t�z

furioso                 d�h�dten

g-kulcs                 (violinkulcs) a m�sodik vonalon jel�li a g hang hely�t

gagliarda               h�rmas �tem�, �l�nk temp�j�, r�gi olasz ugr�t�nc

gavotte                 p�ros �tem�, �nnep�lyes jelleg� r�gi francia t�nc

gigue                   t�bbnyire p�ratlan �tem�, �l�nk temp�j� t�nc. A 17-18. sz�zad t�ncszvitj�nek utols� t�tele

giocoso                 tr�f�san

giusto                  pontosan

gli altri               a t�bbiek

glissando               sikl�s

gradatamente            fokozatosan

grandioso               hatalmasan

grave                   s�lyosan, igen lassan

grazioso                kecsesen

gridando                ki�ltva

habanera                p�ros �tem�, kubai eredet� spanyol t�nc

hangfog�                (sordino, D�mpfer) von�s �s r�zf�v�s hangszerekn�l alkalmazott szerkezet a hanger�ss�g cs�kkent�s�re

hangszerel�s            egy zenem�nek t�bb hangszerre vagy zenekarra val� alkalmaz�sa

hang�rt�k               a hangok id�tartam�t jel�li

h�rmashangzat           klasszikus �rtelemben egy hangsor els�, harmadik �s �t�dik hangj�nak egy�ttese. Van d�r, moll, sz�k�tett �s b�v�tett h�rmashangzat

himnusz                 �nnep�lyes hangz�s� dics��t� dal

homof�nia               olyan t�bbsz�lam� zene, amelyben egy vezet� sz�lam mellett a t�bbi sz�lam csak a k�s�ret szerep�t t�lti be, a polif�nia ellent�te

imit�ci�                ut�nz�s; olyan t�bbsz�lam� zenei szerkeszt�sm�d, amelyben a kezd� sz�lamot a k�s�bb bel�p� sz�lamok leut�nozz�k (k�non, f�ga)

impetuoso               viharosan

impromptu               r�gt�nz�s; kis terjedelm�, szabad form�j� zenem�

improviz�ci�            r�gt�nz�s

in rilievo              kidombor�tva

incalzando              siet�sen

intermezzo              k�zj�t�k, k�zzene

k�dencia                nagyobb �ri�kban vagy versenym�vekben az �nekes vagy a hangszeres m�v�sz virtu�z sz�l�ja. R�gente r�gt�nz�sszer�en el�adott, formailag k�tetlen zenei r�szlet

kamarazene              kis hangszeres egy�ttesre �rt zenem�

k�non                   az imit�ci� legszigor�bb v�ltozata, amelyben az els� sz�lam valamennyi l�p�s�t a bel�p� tov�bbi sz�lamok pontosan k�vetik

kolorat�rszopr�n        rendk�v�l mozg�kony, d�sz�t�seket, futamokat k�nnyen �nekl�, magas n�i hangfajta

kor�l                   protest�ns egyh�zi n�p�nek

kvartett                n�gy hangszer vagy �nekes egy�ttese (l�sd von�sn�gyes)

kvintett                �t hangszerre vagy �nekhangra �rt m�

kvintv�lt� dallamok     a r�gi magyar n�pdalok k�z�tt gyakran el�fordul� t�pus, amelynek m�sodik r�sze az els�t �t hanggal (kvint) m�lyebben pontosan megism�tli

lamento                 keserg�, dr�mai hangv�tel�, hosszabb arioso, a 17. sz�zad oper�iban gyakori

l�ndler                 a lass� kering� r�gebbi, n�pi form�ja

languendo               v�gyakoz�an

lapr�l olvas�s          l�sd a prima vista

largamente              sz�lesen, lassan

larghetto               kiss� sz�lesen, lassacsk�n

largo                   sz�lesen; a leglass�bb temp� jel�l�se

lauda                   vall�sos dics��t� �nek

legato                  k�tve, k�t�tten; a hangok megszak�t�s n�lk�l k�vess�k egym�st. Jele: k�t��v

leggiero                k�nnyed�n

lento                   lassan

lieto                   vid�man

l�rai szopr�n           l�gy sz�nezet�, magas n�i hang

l�rai tenor             l�gy sz�nezet�, magas f�rfihang

lontano                 t�volr�l

lugubre                 komoran

lunga                   hosszan

lusingando              h�zelegve

madrig�l                t�bbsz�lam�, k�s�ret n�lk�li (a capella) t�rsas �nek

maestoso                fens�gesen

maggiore                d�r

malinconico             m�lab�san

mancando                cs�kkentve

marcatissimo            nagyon nyomat�kosan

marcato                 nyomat�kosan

marche funèbre          gy�szindul�

marziale                harciasan

mazurka                 a kering�n�l lass�bb, h�rmas �tem� lengyel nemzeti t�nc

meno                    kev�sb�

men�ett                 h�rmas �tem�, m�rs�kelt temp�j�, r�gi francia udvari t�nc. A klasszikus szvit- �s szimf�niairodalomban gyakori

messa                   mise

mesto                   b�san

metron�m                rug�s szerkezet�, �ll�that� sebess�g� ingamozg�st v�gz� k�sz�l�k. A zenem�vekben tal�lhat� metron�mjelz�s (pl. M. M. = 100) azt jelenti, hogy a k�sz�l�k h�nyat kattanjon percenk�nt

mezza voce              f�ler�s hangon

mezzoforte              (mf) k�z�per�sen

mezzopiano              f�lhalkan

mezzoszopr�n            a szopr�n �s alt hangsz�n k�z�tti n�i hang