�DV�Z�LLEK A HONLAPOMON

A Merkava harckocsi

Izrael 1970-ben �gy d�nt�tt, hogy saj�t harckocsi fejleszt�s�be kezd, miut�n (akkoriban) egyetlen �llam sem volt hajland� modern harcj�rm�veket eladni nekik. Eg�szen addig f�leg m�sodik vil�gh�bor�s, vagy k�zvetlen az ut�ni harckocsit�pusokkal harcoltak, els�sorban Sherman-okkal, amelyeket a legk�l�nb�z�bb helyekr�l szeretek be, �s amelyeket igen sokf�le k�pen alak�tottak �t (tov�bbi f�bb t�pusok a Franciaorsz�gt�l v�s�rolt AMX-13 k�nny� harckocsik, majd k�s�bb a Centurion mellett az amerikai M-48 Patton). Az 1960-as �vek m�sodik fel�ben a britek a Cheftain harckocsi fejleszt�s�hez sz�ks�ges p�nz egy r�sz�t az �ppen lev�ltani k�sz�lt Centurion harckocsik Izraelnek val� elad�s�b�l ker�tette el� (az igazs�ghoz hozz� tartozik, hogy eredetileg az Izraeliek is besz�lltak a Cheftain fejleszt�s�be, �s az egyezs�g szerint �k is v�s�roltak volna a Cheftain-okb�l, de a Anglia a k�zel-keleti politikai nyom�sra 1969-ben felmondta a szerz�d�st - ez ut�n mer�lt fel a saj�t harckocsi fejleszt�se). Miut�n az Izraelt k�r�lvev� arab �llamok a Szovjetuni�t�l jelent�s mennyis�g� modern harckocsit �s p�nc�lt�r� fegyvereket v�s�roltak, az elavult t�pusok tov�bbfejleszt�se nem t�nt megold�snak, �s egy teljesen �j, kiz�r�lag a helyi viszonyoknak megfelel� harcj�rm� fejleszt�s�be kezdtek.
1973-ban, a Jom Kippuri h�bor�ban az zsid� �llam harckocsier�i jelent�s vesztes�geket szenvedtek az arab harckocsik �s dr�tvez�rl�s� p�nc�lt�r� rak�t�i �ltal. Mivel az orsz�g hadrafoghat� n�pess�ge korl�tozott (f�leg a k�rnyez� �llamok seregein�l l�tsz�m�t figyelembe v�ve), az �j harckocsi fejleszt�s�n�l k�l�n�sen nagy figyelmet ford�tottak a szem�lyzet biztons�g�ra. Eredetileg azt tervezt�k, hogy a rendelkez�sre �ll� alkatr�szekb�l, eszk�z�kb�l hoznak l�tre egyfajta �szv�r j�rm�vet, de hamarosan r�j�ttek, hogy ez nem jelent megold�st a legt�bb k�rd�sre, teh�t egy, az alapjait�l �j j�rm�vet kell tervezni�k. Mivel a harcj�rm�re nagy sz�ks�g volt (b�r kaptak/vettek Amerik�t�l M-60 harckocsikat, csak viszonylag kis sz�mban, �s nem volt biztos az ut�np�tl�s), ez�rt �gy d�nt�ttek, hogy "teleszk�pos fejleszt�st" alkalmaznak. Vagyis a protot�pust m�r azel�tt elkezdik sorozatban gy�rtani, hogy elv�gezn�k a teljesk�r� tesztel�st, �s az esetleges v�ltoztat�sokat menet k�zben v�gzik el (ez nagyban hasonl�t a m�sodik vil�gh�bor� v�ge fel� a n�metek �ltal alkalmazott m�dszerhez azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a n�meteknek a nyersanyaghi�nnyal is meg kellett k�zdeni�k).
Az egyik els� d�nt�s a Jom Kippuri h�bor� ut�n az volt, hogy a meghajt�st harckocsikn�l szokatlan m�don a j�rm� elej�be helyezt�k �t, amely szemb�l val� tal�lat eset�n plusz v�delmet ny�jt a szem�lyzetnek. A v�delmet tov�bb� egy �gynevezett "�reges p�nc�lzat" (spaced armour) seg�ts�g�vel n�velt�k, melynek l�nyege, hogy a p�nc�lzatban el�re kik�pzett �regek vannak (gyakorlatilag k�t p�nc�lr�teg k�z�tt egy r�s tal�lhat�), amelyek jelent�sen cs�kkentik a HEAT l�ved�kek hat�s�t. A v�delem n�vel�s�re tov�bb� alacsonyra tervezt�k a j�rm�vet, �s mindenhol d�nt�ttre alak�tott�k ki a p�nc�lzatot. Az els� v�ltozatott a m�r kipr�b�lt 105mm-es, huzagolt cs�v� L7-es l�veggel szerelt�k fel, amelyet megtal�lhatunk sz�mtalan korabeli harckocsin is - pl. a kor�bban m�r eml�tett M-60A1 �s A3 harckocsikon is. �rdekess�g, hogy a harct�r h�ts� r�sz�t, ahol norm�lis helyzetben l�szert t�rolnak, egyben k�pes gyalogos katon�k befogad�s�ra is, amennyiben a l�szert kipakolt�k onnan. �gy a Merkava mondjuk egy beker�tett egys�g kiment�s�n�l maximum 9 f�t tud mag�val vinni.

T�mege: 63 tonna
Hossza (�gy�val): 8,8 m
Sz�less�ge: 3,7 m
Magass�ga: 2,6 m

�zemanyag kapacit�sa: 900 liter
Motor: egy 900 l�er�s diesel-motor
Hat�t�v (m��ton): 400 km
Cs�cssebess�g m��ton: 46 km/h

Fegyverzete: 1db 105mm-es huzagoltcs�v� �gy� �s egy koaxi�lis 7,62mm-es g�ppuska.

A Merkava Mk1.-et 1979-ben �ll�tott�k rendszerbe, �s igen sikeresnek bizonyult, mikor 1982-ben �sszecsaptak a Sz�riai T-72-esekkel, ami az akkori legfejlettebb szovjet harckocsi volt. Ugyanakkor a harcok alatt gy�jt�tt tapasztalatokkal felv�rtezve nekil�ttak a k�vetkez� gener�ci� megalkot�s�nak, mely els�sorban �j t�zvezet�rendszert kapott, kieg�sz�t� p�nc�lzattal l�tt�k el a p�nc�lt�r� rak�t�k ellen, �s egy 60mm-es aknavet�t helyeztek el a harct�rben, amellyel a leg�nys�g a fedez�kbe (dombok vagy �p�letek m�g�) b�jt p�nc�lelh�r�t� gyalogs�g ellen harcolhatott hat�konyan, az aknavet� maxim�lis hat�t�vols�ga 2,7 km. Az �j, Mk2.-es v�ltozat 1983-ban jelent meg. Az Mk 2.-nek n�gy alv�ltozata van, melyek a folyamatos fejleszt�seknek megfelel�en egym�sra �p�lnek: az Mk 2.A az alapv�ltozat, az Mk 2.B fejlettebb t�zvezet� rendszert �s infrav�r�s �jjell�t� rendszert kapott, az Mk 2.C torny�nak tet�p�nc�lzat�t meger�s�tett�k a fentr�l j�v� t�mad�sok elleni v�dekez�s�l, az Mk 2.D pedig tov�bbi kieg�sz�t� p�nc�lzatot kapott a toronyra �s a testre.

T�mege: 63 tonna
Hossza (�gy�val): 8,8 m
Sz�less�ge: 3,7 mm
Magass�ga: 2,66 mm

�zemanyag kapacit�sa:1250 liter
Hat�t�vols�ga: 500 km
Motor: egy 900 l�er�s diesel-motor
Max. sebess�ge m��ton: 46 km/h

Fegyverzete:1db 105mm-es huzagoltcs�v� �gy�, egy koaxi�lis 7,62mm-es g�ppuska, egy vagy kett� 7,62mm-es k�ls� r�gz�t�s� g�ppuska, egy 60mm-es aknavet�.